A kémkedéssel gyanúsított Galambos Lajos ügyvédje további tisztázó meghallgatást vár védence ügyében; a múlt héten előzetes letartóztatásba helyezett volt nemzetbiztonsági főigazgató védője erről azt követően nyilatkozott, hogy hétfő reggel meglátogatta védencét.

Molnár Lajos elmondta, Galambos Lajosnak változatlanul az az álláspontja, hogy nem követett el semmiféle bűncselekményt.
 Az ügyvéd szerint azt várják, hogy a nyomozóhatóság a „soron kívüliség betartásával további nyomozati cselekményeket foganatosít”, így további tisztázó meghallgatást tartanak. „Amint lehetőség nyílik rá, kérem védencem szabadlábra helyezését” – mondta Molnár Lajos. Ha előbb nem, akkor a harminc napos, az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos ügyészi álláspont megismerésekor lép ez ügyben – közölte.


A Budapesti Katonai Ügyészség Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány 2007-2009 között titokminiszterét és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004-2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007-2009 közötti főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja.


A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa július 14-én rendelte el Galambos Lajos előzetes letartóztatását. Szilvásy György és Laborc Sándor esetében ugyanakkor a bíróság helyben hagyta a korábbi döntést, amely velük szemben nem rendelt el kényszerintézkedést.

Közben levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, aki szerint olyan információk láttak napvilágot, amelyek indokolttá teszik vizsgálat indítását annak kiderítésére, történt-e államtitoksértés a volt titkosszolgálati vezetők ügyében.

Vadai Ágnes hétfői közleményében azt írta, hogy „a harmadik Magyar Köztársaság történetének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével kapcsolatos gyanúsításokkal összefüggésben” az elmúlt napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerinte indokolttá teszik, hogy Polt vizsgálatot indítson.


Az ellenzéki politikus szerint a vizsgálatnak kellene kiderítenie, hogy megvalósulhatott-e az ügyben államtitoksértés (visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal), illetve történt-e olyan cselekmény, amely a Büntető törvénykönyvbe ütközik, és büntetőeljárás megindítására okot adhat. Konkrétumokat azonban a levél nem tartalmaz, mert amint Vadai elmondta, tartózkodik attól, hogy maga is államtitoksértést kövessen el.