A Füves Élőhelyek Kutatóközpontban konzervációbiológiai és viselkedésökológiai vizsgálatokat végeznek majd, többek között kutatják a klímaváltozás jelenségét a madarak vonulása, az orchideák virágzása, a lepkék aktivitása és a klímaváltozás közti kapcsolatok felderítésével.

Barta Zoltán, a kutatóközpont vezetője, a Debreceni Egyetem evolúciós állattani és humánbiológiai tanszékének vezetője a DAB-székházban azt mondta: a három nemzeti park olyan kutatási területeket nyújt a füves élőhelyek iránt érdeklődő hazai és külföldi kutatók és hallgatók számára, amelyekben a világon egyedülálló faj- és élőhely-együttesek vizsgálatára alapozhatnak ígéretes kutatási terveket.

Hozzátette: a Debreceni Egyetem Biológiai és Ökológiai Intézete, valamint az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma nemzetközileg jelentős kutatási eredményeket mutat fel a füves élőhelyek vizsgálata terén, a kutatóközponti forma a hatékonyságot fokozhatja.

A kutatóközpont munkájának színvonalát emeli, hogy a vizsgálatok egy részét kiterjesztik az észak-amerikai prérire is, így általánosabb érvényű programok valósulhatnak meg. A kutatóközponti forma lehetőséget nyújt a résztvevő intézmények kutatói és hallgatói közti cserére, illetve növeli a pályázati hatékonyságot is.

Ezzel kapcsolatban Gaál István rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnöke elmondta: a Füves Élőhelyek Kutatóközpont megalapítása a hatékony szervezeti forma létrehozásán túl mélyíti az egyetemi oktatás és az állami természetvédelem közti kapcsolatokat. Ennek sikeres példája a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park közös kihelyezett tanszéke, a természetvédelmi zoológiai tanszék.