Fukuyama, mint írta, "némileg elképedt" azon, hogy egy korábbi blogbejegyzésére "heves" magyar reakciók érkeztek, ezek közül is a leghevesebb Kovács Zoltán államtitkár levele. Elismerte, hogy elkövetett néhány tárgyi tévedést, de úgy vélekedett, hogy az államtitkár és mások nem értették meg cikke lényegét, amely az volt, hogy - "papíron" legalábbis - "az új alkotmány nem is néz ki olyan rosszul", ám a probléma Fukuyama szerint "nem a hatáskörök alaki elosztásában, hanem inkább abban rejlik, ahogyan az Orbán-kormány él ezekkel a hatáskörökkel".

"Magyarországon a demokrácia számára a fenyegetést tehát nem önmagukban az új intézmények jelentik, hanem egy régi politikai kultúra, amely éppen újraéled" - írta az amerikai tudós.

Fukuyama szerint az Orbán-kormány "egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek arra utalnak, hogy nem érti azokat a normákat, amelyek egy egészséges liberális demokrácia alapjául kell hogy szolgáljanak". Mint fogalmazott, a kormány parlamenti "szupertöbbségét" nemcsak egy új alkotmány, de olyan törvények sokaságának elfogadására is felhasználta, amelyek közül csaknem valamennyi az ő kezében összpontosítja a hatalmat.

"Sok esetben a Fidesz, amely a lakosság szavazatainak csak a tiszta többségét (52,7 százalékát) szerezte meg, oly módon ágyazta be politikai preferenciáit, hogy azokat nagyon nehéz lesz érvényteleníteni, ha a jövőben elvesztené a hatalmat" - írta Fukuyama.

A politológus megemlítette, hogy legelőször 1989-ben, Ronald Reagan elnök külügyminiszterének, James Bakernek a kíséretében járt Magyarországon, és hogy emlékszik, Lengyelország és Magyarország milyen izgatottan készült arra, hogy elhagyja a kommunista tábort, és valódi demokráciává válik. Visszaidézte, hogy megfordult Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is, és jól érzékelte, hogy "milyen mérvű undort éreztek az emberek az akkori kormány iránt".

"A politikai polarizáció szülte nyilvánvaló harag nagyon aggasztó volt, és láttam, hogy miért akarnak változást az emberek. De ahogy Orbán és a Fidesz teszi, kormányok nem szokták újjáépíteni a bizalmat" - tette hozzá.

Nagy szégyen lenne

A politológus elismeréssel szólt arról, hogy milyen sok nagy tudós és művész született a kis Magyarországon, és hogy az ország modellként szolgált a volt kommunista világ számára a demokráciába és a piacgazdaságba való gyors átmenet terén. Megemlítette, hogy mindössze hét évvel az angol Magna Charta után, 1222-ben II. Andrásra saját nemesei kényszerítették rá az Aranybullát, és hogy ez az egyik első példa az európai uralkodók hatalmának korlátozására.

"Ezért meglepetés és nagyon nagy szégyen lenne, ha Magyarország ismét a vezető szerep átvételére készülne, de rossz értelemben, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás fokozatos lebontásában" - fogalmazott.

Kovács Fukuyama tévedéseiről

A politológus reakcióját az váltotta ki, hogy a magyar kormány kommunikációért felelős államtitkára, Kovács Zoltán olvasói levélben reagált a The American Interest című folyóirat hasábjain arra a cikkre, amelyet ő januárban írt a folyóiratnak. Kovács akkor leszögezte: az Alkotmánybíróság tagjainak nyugdíjkorhatárát nem módosítja az új alkotmány. A közhivatalokat betöltő személyek - köztük a "rendes" bírák - nyugdíjazására vonatkozó új, általános jogszabály hatályba lépése nem érinti az Alkotmánybíróságot és annak bíráit - írta.

Az államtitkár által korrigált másik tévedés, hogy "bár Magyarország jogi vitában áll az Európai Bizottsággal, az utóbbi nem mondta ki, hogy a magyar kormány megsértette, vagy pláne felszámolta volna a jegybank függetlenségét". Fukuyama harmadik tévedése a költségvetés alkotmányos kontrolljával kapcsolatos: az amerikai tudós állításával ellentétben a nemzeti "adósságplafon" bevezetése nem gyengíti, hanem erősíti az ellenőrzést - írta az államtitkár.

Kovács Zoltán jelentős pontatlanságot vetett Fukuyama szemére az új választási törvény kapcsán is. Mint írta, igaz, hogy az Országgyűlés tagjainak száma a felére fog csökkenni, ám az úgynevezett vegyes választási rendszer fennmarad; mi több, az új törvény megkönnyíti a jelölteknek az indulást.

Végezetül az államtitkár megjegyezte: ezután is érdeklődéssel fogják olvasni Fukuyama professzor cikkeit, "bízva abban, hogy azok - miként a múltban - ezután is hasznosnak fognak bizonyulni korunk világának megértése szempontjából".