A Greenpeace, a Védegylet és a Lehet Más a Politika (LMP) megemlékezésén összegyűlt mintegy harminc ember előtt Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője arról beszélt: Japánban jelenleg is folyik a szembenézés azzal, miért is következhetett be a fukusimai atomkatasztrófa.

"Mindaz, amiben Japán hibázott Fukusima előtt és a katasztrófa bekövetkezte után, azt Magyarországon gyakorlatilag egy az egyben mi is megvalósítjuk" - hangoztatta az ellenzéki politikus. Magyarázata szerint a magyar nukleáris rendszer ugyanazt a titkolódzó gyakorlatot folytatja, mint a katasztrófát megelőzően a japán hatóságok.

A frakcióvezető szerint a fukusimai atomkatasztrófa legfőbb tanulsága az: nem lehet átláthatatlan, ellenőrizhetetlen kormányzati, pénzügyi és gazdasági befolyás alatt álló nukleáris hatósági rendszertől azt várni, hogy "biztonságos, megfelelően üzemeltetett nukleáris energiatermelést felügyeljen".

"Nem várható Magyarországon sem, hogy egy ilyen rendszer reálisan fel tudja mérni a kockázatokat és megfelelő lépéseket tegyen" - fogalmazott Jávor Benedek. A politikus szerint újra kell gondolni a magyar energiapolitikát, és ehhez szükséges egy nyílt vita lefolytatása.

Vay Márton, a Greenpeace magyarországi szervezetének szóvivője a megújuló energiaforrások használatának jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a nukleáris ipar fenntartása mára erkölcsi kérdéssé vált. Vida Viktor, a Védegylet munkatársa szerint a kormányok még most sem vonták le a fukusimai atomkatasztrófa tanulságait. Mint mondta, követelik, hogy a kormány vizsgálja felül a nagyvállalati érdekekhez igazított, "csak a nevükben nemzeti", az atomenergia központi szerepére alapozott energiastratégiát.

A beszédeket követően a részt vevők egyperces néma csenddel adóztak az atomenergia eddigi összes áldozatának. Az emlékezők a téren mécsesekből kiraktak egy atomjelet.

Egy évvel ezelőtt, március 11-én a Richter-skála szerinti 9-es erejű földrengés törmelékké és hamuvá változtatta Japán keleti részeit. A földrengés okozta szökőár épületeket és embereket ragadott magával. A természeti katasztrófa csaknem 16 ezer halálos áldozatot követelt, egy esztendővel a történtek után még mindig majdnem négyezer eltűntet tartanak nyilván.

A súlyosan megrongálódott Fukusima-1 atomerőműből több alkalommal is jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott ki a levegőbe és a tengerbe. A csernobili után ez volt a legsúlyosabb atomkatasztrófa a világon. A japán atomreaktorokat leállították, hogy a fukusimai tapasztalat fényében feltérképezzék biztonságukat.

A létesítmény körzetéből mintegy 160 ezer embert telepítettek ki, a környéken még mindig zajlik a talaj sugármentesítése. Mindmáig 326 ezer embernek nincsen hajléka, közülük 80 ezer azoknak a száma, akik a megrongálódott atomerőmű környékén laktak.