„Nagy a kockázata annak, hogy a Médiatanácsba kizárólag a politikai nézeteik alapján jelölnek tagokat, ez pedig meghatározza az álláspontjukat a mandátumok teljes idejére” – áll a dokumentumban. A jelentés azt is kifogásolja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot és a Médiatanácsot ugyanaz a személy irányítja, akinek így túlzottan nagy befolyása van a sajtó felett, és túlzott mértékben függ a miniszterelnöktől.

Mint ismert, a Fidesz 2010-es kétharmados választási győzelme után új médiatörvényt fogadtak el, amelynek alapján a parlament csak a Fidesz jelöltjeit választotta be a Médiatanácsba. A jelentés szerzői elismerik, hogy a médiatörvényen az elmúlt években végrehajtott módosítások „jó irányba mutatnak”. A Velencei Bizottság szakértői ezzel arra utalnak, hogy a magyar parlament 2013 márciusában Az Európa Tanács nyomására egyszer már módosította a médiatörvényt. Akkor két lényeges ponton változott a médiatörvény. Az egyik, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét nem a miniszterelnök nevezi ki, hanem javaslatára az államfő. A miniszterelnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kell a szakmai szervezetekkel. A másik lényeges módosítás, hogy az NMHH elnökét és a Médiatanács tagjait kilencéves mandátumuk lejárta után nem lehet újraválasztani. Az ET két évig tartotta napirenden a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait. Azt azonban nem sikerült elérnie, hogy a Médiatanács ne csak a Fidesz által jelölt személyekből álljon.

A Velencei Bizottság szakértői szerint a Médiatanácsnak világos elveket kell megfogalmaznia a sajtótermékekre kiróható bírságok alkalmazásáról. A nagy összegű bírságokat és a sajtótermékek ideiglenes bezárását csak a legvégső esetben szabad alkalmazni a Velencei Bizottság szerint. Az állam legitim célja lehet a gyűlöletbeszéd, az obszcén tartalmak közlésének korlátozása, azonban elegendő teret kell adni a közösség érdekeit szolgáló vitáknak. Ebbe beletartozik az is, hogy az újságírók túlzó, provokatív állításokat tesznek.

A jelentésben a Velencei Bizottság az állami hirdetésekkel is foglalkozik. Az ajánlás szerint az állami reklámpénzeket átlátható és objektív módon kellene elkölteni. Ezzel a testület vélhetően arra utal, hogy a kormány a Miniszterelnökség felügyelete alatt létrehozta a Nemzeti Kommunikációs Ügynökséget, amelynek feladata az állami hirdetések kezelése. A Velencei Bizottság jelentése a reklámpiaccal kapcsolatban megjegyzi, a kereskedelmi médiának engedélyezni kellene a fizetett politikai hirdetések közlését.

A Velencei Bizottság ajánlása kiemeli azt, hogy Európában nincsenek kötelező érvényű előírások a médiaszabályozásról. Ezért a magyar kormány szabadon választhat az olyan modellek közül, amelyek biztosítják a sajtószabályozás függetlenségét és a média sokszínűségét.