A vaskos, másfél száz oldalnyi törvénycsomagot november végén nyújtották be fideszes önálló képviselői indítványként (nem pedig kormány-előterjesz­tésként, megspórolva így a társadalmi vitát), majd sürgősséggel tárgyalták, így egy hónap alatt át is passzírozták a parlamenti darálón. Még tapasztalt politikusok és médiajogászok is csak kapkodták a fejüket, a kiszivárgott koncepció, a benyújtott javaslat, majd a kétszáz módosítás és a zárószavazás napján becsődült újabb változtatások láttán.

Ezekkel együtt, alighanem minden idők egyik legbonyolultabb törvényét tette a karácsonyi fa alá a Fidesz, és számos szakértő szerint éppen ebben rejlik az egyik legfőbb veszélye is. Hiszen a valamennyi ma ismert médiatípusra - köztük a nyomtatott és az internetes sajtóra, online videotárakra, szerkesztett blogokra is - kiterjedő jogszabály alkalmazása a kritikusok többsége szerint kiszámíthatatlan. A "felturbózott" médiahatóság (és annak immár rendeletalakotási joggal felruházott, kilenc évre kinevezett vezetője, Szalai Annamária) gyakorlatilag bármilyen hivatkozással megbírságolhat mostantól sajtóorgánumokat - legyen az a közerkölcs, az emberi méltóság, avagy bármely többség, kisebbség nyílt vagy burkolt megsértése.

A bírságok összege a hetila­pok, folyóiratok, netes hírportálok esetében 10 millió, napilapok­nál 25, az elektronikus médiánál 50, a legnagyobb tévéknél, rádióknál pedig 200 millió forintig terjedhet. Nagy nehezen sikerült ugyan kiharcolnia a szakmának, hogy legalább a bírósági fellebbezést hagyják meg, azt már a bíróságok fogják egyenként elbírálni, hogy a bírság kifizetését felfüggesztik-e. A sorozatos, súlyos jogsértést elkövető (elektronikus) médiumo­kat el is hallgattathatják, ráadásul még a médiumok vezetőit is megbírságolhatják, maximum ­kétmillió forintra.

A szankciók és a parttalan felhatalmazások hosszú sorát idézhetnénk a médiatörvényből: az újságírók titkos informátorainak kilétét ­például nemzetbiztonsági, vagy bűnmeg­előzési érdekekre hivatkozva is fel kell majd fedni; a médiahatóság a szerkesztőségi razziák során még üzleti titkokat is megismerhet, jegyzeteket fénymásolhat - s ha valamely ­médium nem volna hajlandó csillapítani Szalaiék adatéhségét, újabb bírságokra számíthat. Hasonlóan kiszámíthatatlan lesz a ­rádiófrekvenciák kiosztása is, ebben ugyanis a médiahatóság gyakorlatilag szabad kezet kap - maga állapítja meg a feltételeket - sőt pályáztatás nélkül is adhatnak három évre frekvenciát, "közfeladat ellátására".

A tévénézők, rádióhallgatók az új műsorstruktúrák kialakításakor ismerkedhetnek meg közelebbről az új médiavilággal. Néhány változás, a teljesség igénye nélkül: az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraiban kevesebb bűnügyi híranyagot lehet majd közölni; a rádióknak legalább 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. A tévé- és rádióműsorok többségét kategorizálni kell: a törvény - a korhatárra tekintet nélkül megtekinthetőktől az egyáltalán nem közölhető műsorszámokig - hat kategóriát állapít meg, rögzítve, hogy az egyes kategóriákba tartozó műsorok milyen idősávban sugározhatók. A televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama nem haladhatja meg a 12, a közmédiában pedig a 8 percet. Viszont eltűnnek a túl hangos reklámok, legálissá válik a termékelhelyezés. Fontos változás, hogy a 2012 végére tervezett digitális átállást legfeljebb két évvel elhalasztják, így a széles sávú mobilinternetre is várni kell még.

A négy közszolgálati médiu­mot (MTV, Duna TV, Magyar Rádió, MTI) érintő legfontosabb változás, hogy munkatár­saik többsége, a vagyonuk, archí­vumaik, de még a költségvetési támogatásuk is a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerül, maguk a részvénytársaságok csak megrendelőkként működhetnek tovább. A hírműsorok gyártása és a médiu­mok hírportáljának működtetése az MTI feladata lesz. Az átalakítás legalább ezerfős leépítéssel járhat.

A médiatörvény sorsa a hatálybalépéssel még nem dőlt el - bár a kormányzat több alkalommal értésre adta, hogy eszük ágában sincs változtatni rajta. Ennek kikényszerítését most többen az Alkotmánybíróságtól várják: az LMP már megtámadta az AB-nél a jogszabályt, és hasonló szándékát jelezte többek között az MSZP, a Jobbik, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Népszabadság is. Folytatódnak a civil nyomásgyakorlási akciók is: a decemberi demonstráció szervezői január ­14-én a Parlament előtt követelik a "cenzúratörvény" visszavonását. A Kossuth téri demonstrációt este 6 órától tartják. A kezdeményezés az Egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű (egyelőre ötvenezer tagot számláló) Facebook-csoportot elindító egyetemistáktól jön, a tüntetésre eddig másfél ezren jelezték részvételüket. Az elmúlt napokban láncsze­rűen terjedt egy telefonos üzenet: "Mély fájdalommal búcsúzunk a sajtó- és szólásszabadságtól. Élt 21 évet. Biztosak vagyunk a feltámadásában! Küldd tovább!"