A szabad demokraták frakcióvezetője úgy fogalmazott: azt remélik, hogy "ahogyan egyre mocskosabb részletek látnak napvilágot a vélt törvénytelenségekről, a két nagy pártnak úgy lesz egyre vállalhatatlanabb a vizsgálat elutasítása".

A politikus hozzátette, hogy a keddi sajtóhírek már hivatali befolyással való üzérkedés gyanúját is felvetették. Véleménye szerint ha a pártoknak valóban nem volna takargatnivalójuk az ügyben, nem félnének a vizsgálattól, amely ebben az esetben a nyilvánosság kontrollját volna képes megteremteni. Leszögezte, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság a demokratikus intézményrendszer része, az ellenzéki pártok gyakori eszköze.

Kóka János azt mondta, hogy a várhatóan elinduló bírósági eljárások mellett, és nem azok helyett van szükség a parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Magyarázatként hozzátette, hogy a bírósági eljárás évekig eltarthat, a vizsgálat viszont a nyilvánosság számára akár néhány héten belül is fel tudja tárni, hogy "milyen összejátszás történt a törvénytelen eljárás érdekében".

A frakcióvezető szerint az ORTT országos rádiófrekvenciákkal kapcsolatos döntéshozatalban résztvevők nyilatkozatai, a köztársasági elnök és a miniszterelnök megszólalásai és aggodalmai, illetve a sajtóban megjelent információk alapján a parlament által felállítandó vizsgálóbizottság előtt több kérdésre is választ kell adnia az MSZP-nek és a Fidesznek.

A politikus elmondása szerint ezek között szerepel, hogy az ORTT döntését megelőző hetekben a két, a versenyben elbukott kereskedelmi rádiót megkeresték-e az MSZP és a Fidesz médiapolitikusai, akik azt ígérték, megtarthatják frekvenciáikat a rádiók, ha a szolgáltatók többségi tulajdonrésze magyar cégekhez kerül. Kérdésként tette fel azt is, hogy ha ez igaz, akkor a politikusok a "saját cégeikre gondoltak-e".

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy igazak-e azok az állítások, melyek szerint a Fidesz és az MSZP ajánlata az volt a rádiók felé, hogy tulajdonosuknak 70 százalékot át kell adni egy-egy magyar tulajdonú vállalkozásnak. Egyúttal kérdésként tette fel, hogy ezeken a tárgyalásokon állítólag még a hírigazgatói poszt is az ajánlat tárgya volt, melyet sem a Danubius, sem a Sláger nem volt hajlandó elfogadni. A frakcióvezető szerint azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy kik lettek volna a hírigazgatók.

Feltette azt a kérdést is, igaz-e, hogy a jelenlegi frekvenciatulajdonosokkal folytatott tárgyalások sikertelensége után új pályázók nyertessége érdekében játszott össze a Fidesz és az MSZP?

Kóka János azt is tudni szeretné, hogy Puch László szocialista pártigazgató, valóban minden, az országos földi sugárzású kereskedelmi rádiós frekvenciákért versenybe szálló pályázóval tárgyalt-e és ha igen, akkor erre ki adott számára megbízást. Rákérdezett arra is, igaz-e, hogy Fellegi Tamás nagyvállalkozó a frekvenciaszerzés során bonyolított tárgyalásaikor a Fidesz döntéshozóinak tudtával, egyetértésével és megbízásával járt el?

A frakcióvezető szerint arra is választ kell adni, hogy a két párt valóban támogatta-e a két nyertes pályázatot annak ellenére, "hogy mindkettőt, alaki, illetve tartalmi okok miatt ki kellett volna zárni a versenyből". Kíváncsi volt arra a hírre is, amely szerint a médiatörvény rendelkezéseit sértő műsorstruktúrát és egyéb feltételeket tartalmazott az egyik nyertes pályázat.

Legyen saját zsebrádiójuk

A sajtótájékoztató végén Kóka János egy MSZP és egy Fidesz logóval ellátott zsebrádiót vett elő, amelyekről azt mondta, hogy elküldi a két párt frakcióvezetőinek, hogy az MSZP-nek és a Fidesznek addig is legyen saját rádiója.

Az ORTT múlt szerdán a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg. A kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő - november 18-áig a Danubius Rádió által használt - jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre.

Szijjártó "kijáró" pártoknak nevezte az MDF-et és az SZDSZ-t

A leghatározottabban visszautasít a Fidesz minden olyan állítást, amelyet a rádiófrekvencia-pályázat ügyében az MDF és az SZDSZ fogalmazott meg a legnagyobb ellenzéki párttal kapcsolatban. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője keddi sajtótájékoztatóján, a Parlamentben úgy fogalmazott: egyes pénzügyi körök - időnként külföldiek - egész egyszerűen "kijáró pártokká silányítottak" két magyar történelmi, rendszerváltó pártot, az MDF-et és az SZDSZ-t. "Ez a két párt ugyanis semmi mást nem csinál, mint bizonyos gazdasági körök, gazdasági érdekcsoportok teljesen szimpla és egyértelmű pénzügyi érdekeinek a szószólója lett" - vélekedett az ellenzéki politikus, hozzátéve: a Fidesz ezt szomorú dolognak tartja.

Szijjártó Péter arra reagálva közölte mindezt, hogy Dávid Ibolya MDF-elnök keddi nyílt levelében, amelyet a Danubius és a Sláger Rádiónak címzett, azt írta, hogy a Fidesz és az MSZP megkötötte a frekvenciapaktumot: az MSZP megszavazta a Fidesz, a Fidesz pedig megszavazta az MSZP pártrádióját.