Az ismert tévés személyiséggel 2008. április 1-jén köttetett szerződés szerint a megbízásért Frei, azaz cége, a Reporting Kft. havi 625 ezer forintot (plusz áfa), összesen 7,5 millió forintot vett fel egy éven át az Fővárosi Közterület-fenntartó FKF Zrt.-től. Az Index írása szerint a riporter ugyanazon a napon egy másik szerződést is kötött a köztisztasági céggel, ugyanezekkel a fizetési kondíciókkal, azaz összesen évi nettó 7,5 millió forintért. A kontraktus alapján Frei ezért a pénzért nemzetközi összehasonlító elemzéseket készített, segített az FKF stratégiai irányvonalának kijelölésében, valamint tanácsokat adott az FKF „kommunikációs értékrendjének, küldetésének és irányelveinek kialakításában”.

Az együttműködés olyan jól sikeredett, hogy lejárta után rögtön (2009. április 1-jén) újrakötötték, ugyanazokkal a feltételekkel. A szerződést végül 2009. december végén felbontották – a 2010-re eső hónapokat nem is fizették ki – a hivatalos indoklás szerint Frei Tamás kérésére, aki akkoriban költözött hosszabb időre Nizzába. Lemondását Frei Pákozdi Sándornak, az FKF gazdasági vezérigazgató-helyettesének küldte „barátsággal”. Mint írja, bízik benne, hogy sikerült jó néhány olyan elképzelést felvázolnia a világ lendületben működtetett nagyvárosainak példáiból, amelyek előbb-utóbb Budapesten is megvalósulnak. A négy szerződést egyébként Pákozdi és Frei írta alá. Pákozdi már nem dolgozik az FKF-nél, jelenleg Cegléd alpolgármestere.

Furcsa egybeesés, hogy a tanulmányok egyike pont egy nizzai tanulmányútnak (ide költözött Frei) az úgynevezett háttéranyaga, amely tanulmányúton egyébként pont Pákozdi vett részt az FKF részéről. A tizenöt oldalas anyag kilencvenöt százaléka angol nyelvű, és a nizzai „tiszta levegő” (AirPOD) kisautóról, valamint a Budapesten is megvalósítható „város designe” elemről, a füvesített villamosról szól brosúraszerűen.

Szintén érdekes egy másik, a maga negyvenhat oldalával a Reporting Kft. „munkái” között legtekintélyesebbnek számító tanulmány, amelyet a borítója szerint Nancy Kete készített 2007-ben Cleaning up the fleet, Case study from Mexico City for Budapest címmel. Az egyébként Confident (azaz Bizalmas) címkével ellátott anyag címében utalás sincs arra, hogy „for Budapest” készült volna.

Emellett még készített hétoldalas, angol nyelvű cikken alapuló tanulmányt Frei Tamás a philadelphiai okos szemétládákról, született hasonló, négyoldalas munka a melbourne-i cigarettacsikkek elszaporodásáról, a városi biciklizés brassói tapasztalatairól (másfél oldal), tisztább autókról Stockholmban (egy oldal), megújuló energiát hasznosító olasz iskolákról (fél oldal). Frei Tamás ezenkívül még részt vett celebként néhány FKF-es rendezvényen. Ebből egynek találtuk nyomát: a Nagy Várostakarítás Ősz – a Budapest Fantom újra akcióban címmel szedett szemetet, többek között Hagyó Miklóssal.

A szerződések a teljesítés problémái mellett felvetik a közbeszerzési törvény megkerülésének a gyanúját is. Hiszen mindkét évben ugyanaznap, hasonló feladatra kötettek, és ha nem bontották volna ketté őket, túllépték volna a közbeszerzési értékhatárt, és pályáztatni kellett volna a megbízást. Az FKF-et is felügyelő Budapesti Városüzemeltetési Központ állítólag vizsgálja a cég átvilágításakor előkerült szerződéseket és teljesítéseiket, és fontolgatják, hogy rendőrségi feljelentést tesznek.

Az Index megkereste Frei Tamást, aki szerint a Reporting Kft.-nek 2008-ban két határozott idejű szerződése volt két eltérő témában és tevékenységről. Amikor ezek lejártak, akkor újabb kettő született 2009-ben a tevékenységek folytatásáról, ezeket később felmondta. Álláspontja szerint ezért sohasem volt négy szerződésre bontva a Reporting Kft. tevékenysége. Közölte: nagyságrendileg valamivel több, mint húszmillió forint értékben nyújtottak szolgáltatásokat és számlázták az FKF Zrt.-nek, amelyet a fővárosi cég kifizetett. A szerződések felbontásakor az FKF a munkák elvégzését igazolta, ezt külön dokumentumban rögzítették, mint ahogy azt is, hogy a cégeknek egymással szemben nincs fennálló elmaradásuk, tartozásuk.

Frei elmondta, hogy az FKF nem értékarányos teljesítésekre vonatkozó gyanúját nem tudja értelmezni, különös tekintettel annak tükrében, hogy hat tanulmányt találtak. A szerződés felbontásakor ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy pontos listát vegyenek át, és igazolják is a másfél év alatt nekik készített és felkutatott tanulmányokat, munkákat. Ez a lista tizennyolc tanulmányt tartalmaz. Ezeken felül még számtalan formában dolgozott és segített az FKF-nek, személyes munkával, szervezéssel, megjelenésekkel, interjúkkal, cikkírással.

Frei szerint például a mexikóvárosi tanulmányt nem ők készítették, hanem az EMBARQ, ez világosan ki is derül a teljesítési listából, és magából a dokumentumból is; eszük ágában sem volt azt a hatást kelteni, mintha az ő munkájuk lett volna. Az egyik szerződés Frei szerint épp erről szólt: nemzetközi összehasonlító elemzéseket, tanulmányokat felkutatni Budapest számára. Kutattak az interneten is, megbíztak külföldi cégeket a kutatással, tanulmánykészítéssel, és ő maga is elment a szerződés keretében a világban tapasztalatokat gyűjteni Sydney-től az Egyesült Államokig. Mint mondta, ezeket az ismereteket aztán átadta vagy hasznosította, például a brandarchitektúra felépítésekor. Ezek nélkül nem tudtak volna például szakmailag megalapozott marketingstratégiát felépíteni.

Szűcs Panni, a BVK szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy Frei tizennyolcas listáját valóban átvehette Benőcs Zsófia, Pákozdi Sándor volt vezérigazgató-helyettes akkori személyi asszisztense, de ez nem jelenti azt, hogy a rajta szereplő anyagokat is átvették volna. Megerősítette, hogy csak hat tanulmány van az FKF-nél, együtt lefűzve, több nincs, és nem is találják őket (így a nevezetes brandarchitektúráról szólót sem). Hozzátette, hogy a Frei-listán levő, „Az új arculati kézikönyvvel kapcsolatos kiegészítések” című (hiányzó) tanulmányt nem is értik, mert a megjelölt dátumban még nem is volt arculati kézikönyv.