Nem változott Magyarország besorolása tavalyhoz képest a demokrácia állapotát vizsgáló Freedom House (FH) értékelése szerint. A washingtoni központú nemzetközi civil szervezet értékelése szerint Magyarország továbbra is a szabad országok közé tartozik.

A Szabadság a világon 2014 címmel közzétett jelentés szerint Magyarország a politikai jogok kategóriájában a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, és a polgári szabadságjogok kategóriában is megőrizte korábbi 2-es megítélését. Utóbbi kategóriában a szervezet tavalyelőtt rontotta eggyel a magyar besorolást, de az elmúlt két évben nem változtatott rajta. Az FH értékelési rendszerében az országok az 1-estől a 2,5-es átlagig számítanak szabadnak.

Az idei jelentés nem fűzött részletes kommentárt a magyarországi állapotokhoz, de arra kitért, hogy Közép-Európában általában látványosabban van jelen az idegengyűlölet. E fejezetben a görög Arany Hajnal, a bolgár Ataka pártok és a Szlovák Nemzeti Párt mellett a Freedom House a Jobbikot is említette, amely - a jelentés megfogalmazása szerint - "a zsidók és romák elleni támadásokra összpontosít", és "bár az elmúlt években veszített népszerűségéből, még mindig 11 százaléknyi képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben".

A FH értékrendje szerint azok az országok sorolandók a "szabad" kategóriába, amelyekben a politikai verseny nyílt, ahol a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának légköre uralkodik, jelentős a civil társadalom aktivitása, és független a média.

Az idei jelentés megállapította, hogy világösszesítésben immár nyolcadik éve romlik a szabadságjogok helyzete. Az idei értékelésben 54 ország rontott értékelésén valamelyik kategóriában, míg javulás 40 országnál mutatkozott.

Megemlítette a Freedom House, hogy tavaly "bizalmi válság" mutatkozott még egyes vezető demokráciákban, így az Egyesült Államokban is.

A vizsgált 195 országból a szervezet 88-at minősített teljesen szabadnak, míg 59-et részlegesen szabadnak, 48-at pedig nem szabadnak. Tavalyhoz képest a szabad kategóriából eggyel lejjebb került Sierra Leone és Indonézia, a részlegesen szabad kategóriából a nem szabadba sorolódott Egyiptom és a Közép-afrikai Köztársaság, míg Mali a nem szabadból a részlegesen szabad kategóriába lépett előre.

Az egyes országokat vizsgálva az európai térségből a Freedom House Oroszországot és Ukrajnát emelte ki, ahol komoly visszalépést tapasztalt. Moszkvával kapcsolatban külön kifogásolta, hogy egyes szomszédjait az európai uniós közeledéstől is próbálja eltántorítani. A tüntetőkkel és ellenzékiekkel szembeni kemény fellépést is bírálta mindkét említett országban.

A volt szovjet tagállamok közül Azerbajdzsán és Kazahsztán is rontott minősítésén egy-egy kategóriában, Grúzia viszont javított.

Törökországban szintén romlott a demokrácia helyzete, nem utolsó sorban újságírók bebörtönzése - vélte a jelentés, emlékeztetve arra, hogy ez utóbbi szempontjából Ankara világelső.
Olaszország viszont a politikai jogok biztosításának tekintetében a korábbi 2-es után idén a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, köszönhetően mindenekelőtt a szabad választásnak és a korrupcióellenes fellépés fokozásának.

Az Európán kívüli országok közül a jelentés kiemelte egyebek között Kínát, ahol - a Freedom House megállapítása szerint - az új vezetés még kevésbé bizonyult elnézőnek az ellenzékiekkel, mint elődje.

A legsúlyosabban visszaesőnek a jogvédő szervezet Egyiptomot minősítette, ahol Mohamed Murszi elnököt "ódivatú katonai puccsal"mozdították el hivatalából, jóllehet ezt a lépést "a lakosságból sokan támogatták".
Szintén aggasztónak értékelte a szervezet a szíriai helyzetet, elsősorban az ottani rezsim ténykedését. A belháborúban álló Szíria utolsó helyen áll az idei összesített értékelésben.

Pozitív példaként a Freedom House Tunéziát emelte ki, áttörésnek minősítve az ott elért megállapodást egy semleges ügyvezető kormány megalakításáról és az új választásokról. A szervezet szerint továbbra is Tunéziától remélhető, hogy a legstabilabb demokráciává fejlődik az arab világban.