A jogszabály azt írja elő, hogy a motorolaj forgalmazásához 5 millió forintos jövedéki biztosítékot kell letenniük az érintetteknek, a termékek tárolása pedig csak egy legalább 50 négyzetméteres külön raktárban oldható meg. A pénz és raktár előteremtésére ráadásul kezdetben alig egy hónapot adtak csupán. „Azt hittem, lehúzhatom a rolót, hiszen ezeket az előírásokat biztosan nem tudtam volna teljesíteni, nemhogy ötmillióm nincs, még a külön raktárt sem tudtam volna kialakítani. Az a szerelő viszont meghal a piacon, aki épp olajcserét nem tud vállalni” – fogalmazott érdeklődésünkre egy autószerelő, és hozzátette: „Mit ne mondjak, megkönnyebbültem, amikor kiderült, hogy jó néhány kollégámhoz hasonlóan félreértettem a szabályozást, mivel csak nagykereskedőkre vonatkozik a szigorítás.”

A szigorítást az indokolta, hogy 2004 után jelentős méreteket öltött a kenőanyagok feketekereskedelme. A határok megszűnése kiskapukat nyitott: ha valaki kiment egy furgonnal Bécsbe vagy mondjuk Pozsonyba és ott vette meg az olajat, akkor a kenőanyagokra kivetett termékdíjat és áfát is megspórolhatta. Ezzel a lehetőséggel sokan éltek: 2003-ban hivatalosan 80 ezer tonna kenőanyagot forgalmaztak itthon, 2005-ben viszont már csak 62 ezret – mivel a kereslet nem csökkent, joggal feltételezhető, hogy a különbséget, 18 ezer tonnányi olajat „becsempésztek”. A hazai kenőanyagigény becslések szerint jelenleg is évi 75-80 ezer tonna, s 2013-ban már mintegy 30 ezer tonna adózatlan áru érkezett Magyarországra. (Szakértők szerint mai árakon számolva literenként körülbelül 200-300 forint előnyt jelent, ha valaki nem fizet termékdíjat és áfát.) Mindezek miatt a Magyar Ásványolaj Szövetség kezdeményezte a szigorítást. Ebben pedig partner volt az állam: a szövetség becslése szerint ugyanis a be nem fizetett termékdíj és áfa évi mintegy 10 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okoz.

Az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke, Knezsik István lapunknak elmondta: mivel nem csökkent a 3,5 milliós hazai gépjárműpark mérete, indokolatlan, hogy a kenőanyag-fogyasztás, legalábbis látszólag, több ezer tonnával csökkenne. Knezsik kiemelte: nemcsak költségvetési és piaci, hanem műszaki és közlekedésbiztonsági szempontból is kockázatos az illegális, többnyire hamisított olajok felhasználása, hiszen balesetet is okozhat az, ha például autópálya-tempónál leáll a motor a rossz minőségű és számla hiánya miatt reklamálhatatlan hajtómű- vagy sebességváltó-olaj miatt.

Az új törvény alapján 2014. január 1-jétől bármely kiszerelésű kenőolaj és kenőanyag belföldi kereskedelme (nagykereskedelme), export, import, illetve közösségi kereskedelme jövedéki engedélykötelezettség mellett végezhető. Ennek az engedélynek feltételei közé tartozik az 5 milliós jövedéki biztosíték, valamint a telephelyenkénti 50 négyzetméteres raktárhelyiség. Suller György Attila őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője a korábbi félreértések kapcsán érdeklődésünkre úgy fogalmazott: „Fontosnak tartom tisztázni, hogy jövedéki szempontból végfelhasználónak minősül az az autószerelő műhelyt üzemeltető, aki a kenőolajat a szervizben a javítási munka során használja fel, és az általa elvégzett munkáról (pl.: kenőolaj cseréje) mint szolgáltatásról állít ki számlát. A végfelhasználót pedig jövedéki típusú kötelezettség nem terheli.”

Noha az autószerelő-vállalkozások többségénél fellélegezhetnek, továbbra is akadnak olyan cégek, amelyeket nehéz helyzetbe hoz az új jogszabály. Mivel szokás szerint rohamtempóban nyújtották be és fogadták el a tavaly november 29-án megjelent jogszabályt, irreálisan rövid, egy hónapos határidőt adtak az érintett cégeknek az engedélyek beszerzésére. Ezt a NAV sem cáfolta, és kérdésünkre közölték: az, aki engedélykérelmét 2013. december 31-ig benyújtotta, tevékenységet az elbírálásáig folytathatja.

További gondot okoz, hogy van olyan szegmense az ágazatnak, amelynek szereplői furcsamód kiskereskedőként is nagykereskedőnek számítanak. Vannak olyan kenőanyagok, például a hibrid autókhoz használhatók, amelyeket az olajtársaságok nem értékesítenek kereskedelmi forgalomban, csak a gyártónak küldik, azok pedig szétosztják a márkakereskedőknek. Ebben az esetben pedig több márkának is jövedéki engedélyre van szüksége, vagyis le kell tennie a biztosítékot, új raktárat kell építenie és az új rendszerrel jelentős informatikai többletköltséggel is számolnia kell a jövedéki bevallás miatt.

„Bár eredetileg a hivatalos autóipari és olajipari szereplők, illetve az ellenőrzött forrásból vásárolni kívánó ügyfelek védelmében született a szigorítás, sajnos az új jogszabály életszerűtlen helyzeteket és veszteséget eredményez a BMW Magyarországnak és márkakereskedéseinek – tájékoztatta lapunkat Gombos Zoltán vevőszolgálati vezető, aki szerint a hatályba lépett változat nincs tekintettel az autógyári saját olajtermékekre és bizonyos márkák esetében elterjedt használatukra.

– A NAV munkatársai készségesek és megértőek voltak, így bízunk benne, hogy a jogszabályt mielőbb felülvizsgálják, és véget vethetünk annak az ügyfeleknek, importőröknek és az államnak egyaránt kedvezőtlen állapotnak, amelyben le kellett állítanunk a sajátmárkás kenőolajaink, váltóolajaink és egyéb kemikáliáink forgalmazását. Tekintve, hogy ezeket a bizonyos esetekben más olajjal nem pótolható termékeket sem mi, sem márkakereskedéseink nem tároljuk, csak tovább értékesítjük, a raktározási és készletnyilvántartási előírások betartása nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető, miközben a kinevezett raktárakban egy csepp olajat sem fogunk tárolni. Mint importőr, ez még megoldható, de egy márkakereskedés esetében már korántsem, miközben az ügyfél csak abban az esetben számít végfelhasználónak, ha az olajat a szervizben töltjük be autójába, de ha a flakonos kiszerelés vásárlását választja, a márkakereskedő máris viszonteladónak minősül, regisztrációs kötelezettséggel, hiszen nem zárható ki, hogy a vásárló a szervizből távozva a flakont továbbértékesíti. Csupán ezen elvi lehetőség miatt külön raktárt és nyilvántartást fenntartani, illetve a terméket maguk felhasználni kívánó ügyfeleket elküldeni egyaránt abszurd. Szintén nehezen értelmeztük, hogy a tavaly november 29-án megjelent jogszabály 30 napos elbírálással számolt, miközben idén január 1-jén lépett hatályba – mondta Gombos Zoltán.

Akad azonban olyan cég is, amely a nehézségek, az idő rövidsége ellenére felkészült a változásokra. A Mercedesnél érdeklődésünkre ezt közölték: tavaly csak akkor importált és forgalmazott Mercedes-Benz Eredeti Alkatrész márkanév alatt gyári kenőanyagokat a német márka magyarországi képviselete, ha nem létezett alternatív termék a piacon. Idén akarták elkezdeni a „Mercedes-Benz Originalöl” importját és forgalmazását, így részben az eddigi olajimport fenntarthatósága, részben a tervezett bővülő import miatt a szükséges engedélyt időben „megigényelték.” A cég egyébként azért döntött az új, saját termékcsalád piaci bevezetése mellett, mert az utóbbi években az utángyártott, ám nem megfelelő minőségű alkatrészekhez hasonlóan az illegális olajokat is a gyárihoz megtévesztően hasonló csomagolásban kínálták a piacon.