A Novije Izvesztyija című orosz lap A költségvetés tette tönkre című cikkében emlékeztetett rá, hogy a jobboldali ellenzék már két éve küzd Gyurcsány Ferenc távozásáért, kormányellenes tüntetéseket is szervezett, de az országban a politikai helyzet csak a gazdasági válság kiéleződésével kezdett változni.

A lap szerint a pénzügyi és gazdasági válság nyomását a legedzettebb európai politikusok sem bírják ki, s most Izland és Lettország kormányfői után Gyurcsány Ferenc sem tud megküzdeni a súlyos gazdasági helyzettel.

A NI rámutatott: Gyurcsány azt reméli, hogy továbbra is fontos szerepet tölt majd be az ország politikai életében. Nem kizárt, hogy Orbán Viktor, az ellenzéki, jobboldali-centrista Fidesz vezetője éppen ezért sietett kijelenteni, hogy a szocialisták szégyent jelentenek az országra, s hogy a parlamenti választások idő előtti megtartása Magyarország érdekeit szolgálná.

"Hozzá kell azonban tenni - olvasható a lapban -, hogy mindent elkövettek Gyurcsány rosszakarói is, akik kompromittáló adatokat ástak elő vagyonáról - 15-17 millió dollárról írnak - s ez a válságos időkben nem növeli a népszerűséget" - állapította meg az orosz lap.

A gazdasági válság kormánycserét kényszerít ki Budapesten - írta hétfői számában a Ziua, amely a többi román napilaphoz hasonlóan csak tudósításokat közölt a magyarországi belpolitikai fejleményekről, csupán a címekben tesznek kommentáló jellegű megállapításokat.

A Ziarul Financiar azt a címet adta, hogy "Magyarország: Előbb jön az IMF, utána megy a kormány". Az Evenimentul Zilei szerint "A magyar szocialisták ismét kijátsszák a lemondás kártyáját". A Gandul címében az olvasható: "A magyar miniszterelnök bejelenti lemondását, mert nem akarja megnyirbálni a kiadásokat".

Az ismertebb romániai magyar napilapok már közöltek kommentárokat. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) vezércikkírója úgy látja: Gyurcsány lemondása a miniszterelnökségről, miután nagy többséggel újraválasztották az MSZP elnökévé, jelzi ennek a politikusnak a formátumát, és magyarázza, miként sikerülhetett - először a volt szocialista tábor országaiban - mandátumot ismételnie, "esélytelen pozícióból rendre felülkerekednie destruktív, hatalmi törekvéseiknek az ország érdekeit is alárendelő ellenfelein".

A szerző szerint Gyurcsány Ferenc meglepő húzása a politikai érettség tesztjét jelenti az új, többpárti kormány számára, amelynek a válság(kezelés) körülményei között az összefogást is biztosítania kell a populista ellenzék fenyegető, autoritárius hatalmi törekvései ellen.

Az erdélyi Krónika Őszöd II. című vezércikkében úgy fogalmaz: két évvel ezelőtt a szocialista pártelnök-kormányfő még azt ismerte el "házon belül", hogy hazudott az embereknek a gazdasági helyzetről, a szombati kongresszuson pedig már nyíltan bevallotta, hogy tévedett, hibás gazdaságpolitikát folytatott.

Az már első látásra világos, hogy Gyurcsány most sem gondolja komolyan, hogy lemond a politikai hatalomról, az MSZP elnökeként továbbra is döntő befolyást gyakorol majd a kormánya esetleges bukása nyomán felálló új kabinet politikájára, illetve az új miniszterelnökre - írja a szerző, aki szerint Gyurcsány politikai karrierjének megmentése, megtépázott arculata kikozmetikázása céljából rántotta elő az önmaga elleni bizalmatlansági indítvány ötletét.

Távozási szándékának bejelentésével Gyurcsány Ferenc elfogadta, hogy a mélypontra került magyar gazdaság javításának és az ország nehézségei leküzdésének egyik akadályává vált - írta hétfőn a Le Figaro című francia konzervatív napilap. A bécsi keltezésű tudósítás Gyurcsányt idézve megemlíti, hogy a kormányfő 2008 januárjában kilátásba helyezte a kormányváltást arra az esetre, ha nem javul az MSZP népszerűsége. A szombati kongresszuson pedig távozási szándékát indokolva beismerte, hogy a kormányzópárt vesztett népszerűségéből - hangsúlyozza a lap.

Gyurcsány Ferenc népszerűségvesztésének folyamatában a lap kiemeli "a 2006-os választási kampányban az ország valós gazdasági helyzetének eltitkolására elhangzott hazugságokról" szóló őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő "erőszakos tüntetéseket" 2006-2007-ben. "Ettől kezdve a szocialista vezető nehezen a hatalomban maradt, de a közvélemény támogatottságának hiányában helyzete tarthatatlanná vált" - mutat rá a Le Figaro.

Az óriási költségvetési hiány miatt a lap szerint eközben Magyarországon a múlttá lett az a prosperáló időszak, amely a külföldi befektetők vonzására épült és elérhető közelségbe hozta az eurózónába való belépés dátumát. A gazdasági helyzet 2006 óta valamelyest javult: a 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány 3,4 százalékra csökkent tavaly.

Ezeket az erőfeszítéséket a gazdasági világválság azonban semmissé tette és rávilágított a magyar bankrendszer gyengeségeire, amelynek keretében a magyar háztartások és vállalatok euróban és svájci frankban adósodtak el. A forint tavaly ősszel összeomlott és ezzel a magyarok adóssága többszörösére emelkedett - emlékeztet a Le Figaro.

A Nemzetközi Valutalap hitelkeretéért cserébe - amely a államcsődtől mentette meg Magyarországot - Gyurcsány újabb megszorítási intézkedéseket, áfa- és nyugdíjkorhatár-emelést helyezett kilátásba, amelyeket a közvélemény ismét rosszul fogadott. A minden oldalról kritizált kormányfőnek azonban a "keserű poharat akkor kellett fenékig kiinnia", amikor a kelet-európai térség megsegítésére javasolt 190 milliárd eurós alapról szóló elképzelését az Európai Unió csúcstalálkozóján elutasították, és a 27-ek inkább a tagállamok egyenkénti megsegítéséről döntöttek - írta a Le Figaro.