Tessely Zoltán, a Felcsút és környéke fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos az etyeki könyvtárban rendezett fórumon próbálta csitítani a kedélyeket, csekély sikerrel.

Magyar Krisztián a Magyar Narancs hasábjain számolt be a történtekről. Mint írja, a politikus az este legelején leszögezte, hogy szerinte nincs miről vitát nyitniuk, ugyanis a Felcsút és Alcsútdoboz között megépült kisvasút hosszabbításáról még nem született hivatalos döntés, pénz sincs még erre elkülönítve, és egyébként is, a tanulmányban szereplő nyomvonal közel sem végleges, így az nem lehet viszonyítási alap.

Ez azonban nem nyugtatta meg az etyekieket, akik közül többek telkén keresztül kanyarogna Orbán kisvasútja. Tessely többször hangsúlyozta, ha Etyek nem kér a kisvasútból, akkor az nem épül meg, azonban próbálta meggyőzni a lakosokat, hogy mindenki profitálhatna a vasúti közlekedésből, hiszen a helyiek könnyebben átjárhatnának hivatalos ügyeket intézni Bicskére, és a turizmusnak is jót tenne, hiszen a települést úgy is meg lehetne közelíteni, hogy közben a vendégek egy pohár bort is megihatnának.

Az egyre záporozó beszólások és kérdések közepette azonban azt mondta, ha a későbbiekben is úgy alakulna, hogy a családi ház mellett haladna a kisvasút, ki fog állni a tulajdonosok érdekei mellett. Írásos garanciát, amely szerint nem fogja érinteni a kisvasút a magántulajdonokat, nem adott az érintetteknek. 

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársa, Heinrich László szintén azt hangsúlyozta, még semmi sem végleges, és mint mondta, a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosait csak akkor kötelesek megkeresni, ha már az engedélyeztetési tervek fázisánál tartanak. Arról, hogy kik kaptak helyet a beruházást előkészítő bizottságban, sem ő, sem Tessely nem volt hajlandó válaszolni, amely szintén felkorbácsolta a kedélyeket. Az egyik helyi lakos, Kerényi Ferenc, akinek háza mellett robogna el a kisvasút, meg is jegyezte, hogy az ügyvédjén keresztül ők már adatigényléssel éltek, hogy többet megtudjanak a bizottság munkájáról.

Végül az érintettek választ kaptak a kérdésükre: a megvalósíthatósági tanulmányt készítő cég munkatársa végül kibökte, hogy ha azon a részen, ahol lekanyarodik a sínpár a saját tulajdonú telkekre, egyenesen húzták volna meg a nyomvonalat, és így épülne a kisvasút, az jelentős többletköltséget jelentene a beruházónak.