Az elmúlt húsz évben több mint hétszázezerrel csökkent a népességszám, az idősek aránya emelkedik, s ez hatalmas terhet ró az ellátórendszerre. Ezért stratégiai program készül a születések növeléséhez szükséges intézkedésekről a 2014–2020-as időszakra.

A vitaanyag szerint nemzetközi ­összehasonlításban család- és gyerektámogatások tekintetében jól állunk, de a nők munkavállalását és a családbarát munkahelyeket illetően az utolsók között vagyunk. Az elmaradó gyerekvállalás okai között ezenkívül a gyerekellátó intézmények hiányát, a kevés és túlzsúfolt, területileg aránytalanul elhelyezkedő bölcsődéket és a gyerekvállalás „esetenként negatív társadalmi megítélését” említik.

Az anyag elégedetten szól arról, hogy az egykulcsos adórendszerrel tavaly 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyereket nevelnek, a három- vagy többgyerekesek reálkeresete pedig 19 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A készítők szerint az új munka törvénykönyve több, a gyerekes munkavállalók számára kedvező változtatást tartalmaz, például hogy szülési szabadság immár az örökbe fogadó nőknek is jár. Emellett bevezették a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt, visszaállították a hároméves gyest, munkahelyi családi napközikre pedig 8 milliárd forint pályázati pénz fordítható. Ugyanakkor elégedetten nyugtázzák a családi napközi számának növekedését a 2005 és 2009 közötti, tehát az előző kormányra eső időszakban.

Mindezeknek köszönhetően biztató trendről írnak, hiszen 2011 júniustól októberig terjedő időszakában 1500-zal több gyerek született, mint az előző év azonos hónapjaiban. Arról azonban már nem szólnak, hogy 2010-ben soha nem látott mélypontra zuhant a születések száma, és csak ehhez képest született tavaly több gyerek, ami még így sem éri el a korábbi évek adatait.

Ezek után szinte érthetetlen, hogy van még min javítani. Az anyag átveszi a népesedési kerekasztal javasla­tait, így a pozitív diszkrimináció alkalmazását a munkahelyeken, pél­dául két azonos végzettségű és képességű jelentkező esetén a gyerekes alkalmazását. Meggondolandónak nevezik az LMP által is szorgalmazott kötelező apasági szabadság bevezetését. A családok helyzetének javítása érde­kében a szocpol elérhetőségének szélesítését, kisgyerekes szülők számára autóvásárlásra fordítható bevezetését is javasolják. (Az EU az elmúlt években többször figyelmeztette Magyarországot, hogy ez a támogatás ellentétes az ­uniós gyakorlattal.) 

A második és harmadik gyerek vállalását elősegítendő javasolják, hogy hiába nem dolgozik egy nő legalább fél éve két gyermeke születése között, közalkalmazottak és köztisztviselők esetén a jogszabály szerinti jövedelem képezze a további gyerekek esetén is az ellátások alapját, és ne a minimálbér kétszerese, ahogy a jelenleg rendszerben van. Ez ugyanis az iskolázott nők ­esetében havonta akár százezres veszteséget is jelenthet.

Ajánlják továbbá gyermekgondozási utalványok bevezetését béren kívüli juttatásként, amelyekből gye­rekellátást vagy házimunkát segítő szolgáltatásokat lehetne venni. A több gyerek magasabb nyugdíjat eredményezne, korkedvezményes nyugdíjat pedig csak azoknak a nőknek adnának, akik járulékot is fizettek, és több gyereket szültek, mert ők „mindent megtettek a nyugdíjrendszer korábbi feltételeinek fenntarthatóságáért”.