Forradalmi tempóban folyik az 'alaptörvénykezés'
A politikusok a nemzeti ünnepen sem pihennek: a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője hétfőn ünnepélyes keretek között nyújtotta át az alkotmány tervezetét az Országgyűlés főtitkárának. Ezt követően a dokumentumot az államfőnek is átadják. A kormányoldal korábban azt ígérte, hogy március 15-ig leteszik a parlament asztalára az előterjesztést, és ezt a határidőt be is tartják.
A javaslatnak a Magyarország Alaptörvényéről elnevezést, preambulumának a Nemzeti hitvallás címet adták. A kormánypárti frakciók a napokban az előterjesztést megtárgyalták, és nagyjából ennyi érdemi észrevételt tettek. Magyar Köztársaság helyett Magyarország, megyék helyett vármegyék, Legfelsőbb Bíróság helyett pedig Kúria lesz, s most már azt is tudjuk, hogy az alkotmányt a továbbiakban hivatalosan alaptörvénynek hívják.
Az esetleges tartalmi változtatásokra, ha egyáltalán lesznek ilyenek, a kormánypárti képviselők később tesznek javaslatot, de a végleges szöveg – például a gyermekek után az anyának biztosítandó plusz egy szavazat kapcsán – a nemzeti konzultáció eredményétől függően is változhat. Várják ugyanakkor az ellenzéki frakciók javaslatait is, valószínűtlen azonban, hogy túl sok észrevételt elfogadnának.
Amúgy a parlamentben érdemi munkára nincs túl sok esély, mert az „alkotmányozó nemzetgyűlés” öt napot szán az alaptörvény általános vitájára, de a részletes vitára mindössze egyet. Emellett az alkotmányügyi bizottság négy alkalommal ül össze – derül ki a menetrend az Országgyűlés honlapjáról.
Az első tárgyalási nap március 21-én lesz, amit azon a héten még három követ. A március 28-ával kezdődő hét első napján zárul az általános vita, majd szerdán és csütörtökön két bizottsági ülés következik, s pénteken jön a részletes vita. Az utána következő héten megint a bizottságé a főszerep, míg április 11-én a módosító indítványokról döntenek, 18-án pedig a zárószavazás következik.
