Formai hiba miatt bukott el a Paksról szóló népszavazás
Formai hibák miatt saját hatáskörben elutasította a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője a paksi atomerőműről szóló népszavazási kezdeményezést. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a PM azt kérdezte volna: „Egyetért-e ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljön új atomerőművi blokk Magyarországon?”.
Az iroda elnöke az Együtt társelnöke, Szigetvári Viktor, illetve a PM társelnöke, Jávor Benedek által jegyzett kezdeményezést nem utalta a Nemzeti Választási Bizottság elé, mert álláspontja szerint az nem felel meg a népszavazásról szóló új, január 18-án hatályba lépett törvény egyes rendelkezéseinek.
A jogszabály szerint az aláírásgyűjtés előtt a szervezőknek be kell jelentkezniük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ahol adatvédelmi nyilvántartásba veszik őket. Ezt a két párt január 24-én megtette, és 28-án döntés is született.
Az NVI elnökének álláspontja szerint aláírásokat csak a nyilvántartásba vétel után lehet gyűjteni, beleértve a referendum kezdeményezéséhez szükséges legalább húsz támogató aláírását is. Azokat viszont a szervezők nyilvánvalóan az adatvédelmi hatóság döntése előtt szerezték be, hiszen a népszavazási kezdeményezést is január 24-én nyújtották be. Ez pedig jogellenes volt – legalábbis így értelmezi a törvényt Pálffy Ilona.
A szervezők az NVI vezetője szerint hibáztak azzal is, hogy a népszavazást támogató 29 személy adatait és aláírását tartalmazó dokumentumot külön csatolták az aláírásgyűjtő ív mintapéldányához. A törvény alapján a jogszerű megoldás az lett volna, ha a kezdeményezés támogatói a mintapéldánnyal egyező papírt töltenek ki.
A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a két párt a hibák kijavítása után ismét benyújthatja a dokumentumokat. Választási szakértők szerint könnyű helyzetben vannak, hiszen az adatvédelmi nyilvántartásban már szerepelnek, és csupán az aláírásgyűjtő egy mintapéldányát kell a referendumot támogató személyekkel aláíratni.
Ismét benyújtja pénteken az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kezdeményezését Jávor Benedek. Ezt a Párbeszéd Magyarország politikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte.
Az ellenzéki politikus szerint "egyszerű, hivatali packázásról van szó, minden jogalap nélkül". Az a két indok, amit az elnök indoklásában megjelöl, nem megalapozott - mondta, hozzátéve: a törvény egyikről sem rendelkezik.
A törvény szerint az ilyen aláírásgyűjtést be kell jelenteni az adatvédelmi hatóságnál, ez megtörtént és a hatóság ezt vissza is igazolta - szögezte le a független képviselő.
Jávor Benedek azt mondta, hogy a jogerőre emelkedés megvárását semmilyen jogszabályi hely nem támasztja alá, ez az NVI önkényes jogértelmezése. Azt, hogy az aláírásgyűjtő íven kell benyújtani a minimum húsz aláírást a kérdéssel együtt, szintén nem tudta az elnök alátámasztani jogszabályi hellyel, nincs ilyen rendelkezés a vonatkozó törvényekben - tette hozzá.
Szerinte a Fidesz rendszerében már megszokott bürokratikus akadálykeltésről van szó, a Fidesz fél ettől a népszavazástól, attól, hogy a magyar nép döntsön a paksi atomerőmű bővítéséről, a "titokban megkötött moszkvai alkutól".
Jávor Benedek jelezte, hogy az újbóli benyújtás minden, az NVI-elnök általa támasztott formai kritériumnak meg fog felelni, még akkor is, ha jogszerűtlennek tartják azt.
A két párt eredetileg négy kérdést tett volna fel: egyetért-e azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig? Ezt az új népszavazási törvény hatályba lépése után visszavonták, és végül csak egyet terjesztettek a választási bizottság elé.
Egy próbálkozás már nem sikerült
Jávor Benedek Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnökeként – még az LMP színeiben – 2011 szeptemberében vetette fel, hogy a nukleárisenergia-termelés fokozott kockázatai miatt minden ezzel kapcsolatos döntés a lehető legszélesebb társadalmi részvétellel szülessen meg, beleértve egy, a paksi atomerőmű jövőjét érintő referendumot is.
A zöldek népszavazási kezdeményezését azonban sem a Fidesz, sem az MSZP nem támogatta: a parlament 46 igen, 289 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el az indítványt.
