A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) etikátlannak tartja, hogy csak az a hallgató szerezhet diplomát, akinek van középfokú "C" típusú nyelvvizsgája. A szülői szervezet szerint az alapképzésben megszerzett végzettséget bizonyító oklevél kiadását nem lehet diszkriminatív feltételhez kötni, hiszen a felsőoktatási intézmények nem készítik fel a hallgatókat a nyelvvizsgára. Az MSZOE a többi között a nyelvvizsgáért adott többletpontok eltörlését javasolja.

Az oktatási tárca sajtóirodája az MTI megkeresésére azt közölte: a felsőoktatási törvény alapján a képesítési követelményekről szóló kormányrendeletek határozzák meg a nyelvvizsga-követelményeket. 2002-től a kormányrendelet valamennyi képzési területen, szakmacsoportban államinyelvvizsga-követelményt rögzít.    

A 2005-ben született felsőoktatási törvény határozza meg, hogy a felsőoktatásban diplomát szerzők legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezzenek.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az elmúlt években többlettámogatásokkal ösztönözte a szaknyelvi felkészítés továbbfejlesztését, a közoktatásban idegen nyelvi projektek indultak, amelyekben a pedagógusok, az iskolák nyelvi programjait, nyelvi tanulmányait ösztönözték.

A közoktatási törvény a nulladik évfolyamon teremtett módot arra, hogy az iskolák államilag  támogatott képzésben készíthessék fel eredményesebb keretek között a diákokat. Ezek a diákok az idén lépnek először a felsőoktatásba -  mutatott rá a szaktárca.

A minisztérium szerint a felsőoktatásban 2007-2008-ban a felvettek csaknem 50 százalékának már volt közép- vagy felsőfokú C típusú nyelvvizsgája. A felsőoktatási intézmények egy része nagyon fontosnak tartja az idegennyelv-tanulást, ezért ingyenes vagy részben támogatott formában biztosítja azt a hallgatóknak.

Sokszínű a felvett hallgatók összetétele nyelvtudás szempontjából is. Azok a hallgatók, akik az érettségit követően közvetlenül kerülnek a felsőoktatásba, a nyelvi követelmények teljesítése alól - nyelvvizsga birtokában - már mentesülhetnek, de igénybe vehetik az egyetem nyelvi kurzusait.

Középiskolások előtt is ismert ugyanakkor, hogy a nyelvi érettségit elfogadják, számolnak utána pontot. Az emelt szintű érettségi legalább 60 százalékos eredménye egyenlő a nyelvvizsgával. A többletpont rendszerében 1990 óta támogatott a nyelvtudás, amely a diákot és az iskolákat is ösztönözi a nyelvi képzés biztosítására.

A felsőoktatásban azok számára jelent párhuzamos tanulmányokat az idegen nyelvi követelmény teljesítése, akik a közoktatásban azt nem tudják teljesíteni. A most kikerülő érettségizők esetében ez már természetes követelmény. Ebben nem célszerű visszalépni - hangsúlyozta a tárca.

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt mondta: ha adnak pluszpontot egyéb teljesítményekért, akkor a nyelvvizsgáért is adni kell. Ha valaki jól beszél egy nyelvet és ezt vizsgával is igazolni tudja, akkor nem lehet kivonni abból körből, ahová például az országos középiskolai tanulmányi verseny helyezettjei tartoznak.

A nyelvvizsga kötelező jellegéről szólva kiemelte, hogy ha valami nem kötelező, nem előírás, akkor azt nem fogja a hallgató megtanulni. A HÖOK elnöke úgy véli: ha nem írnák elő kötelező jelleggel a diplomához a nyelvvizsgát, még kevesebb diák szerezné azt meg, s a piacnak, amely régóta a nem megfelelő nyelvtudásra panaszkodik, még nagyobb űrt kellene betöltenie.

Kitért arra is, hogy az intézmények által kínált nyelvi kurzusok valóban szakmaspecifikusak, s kedvezőbbek a piaci árnál. Ugyanakkor az lenne a jó, ha a hallgatók már a középiskolában legalább egy nyelvet elsajátítanának