A vasút működésének gazdasági és társadalmi előnyeit vagy hátrányait nem lehet kizárólag vállalati mutatók alapján megítélni – hangsúlyozta.

A vasúti teherforgalmat és személyforgalmat kiszolgáló vasúthálózat léte, minősége, az általa biztosított vagy éppen nem biztosított kiszolgálási sebesség, a vasút biztonsága, környezetvédelmi hatásai akár meghatározó elemei is lehetnek egy társadalom mindennapi működésének – fűzte hozzá.

A családok napjainkban és a belátható időn belül leginkább a gépkocsihasználaton tudnak spórolni. A családi költségvetések kezelőit egyre inkább elgondolkodtatják az emelkedő üzemanyagárak, tehát a potenciális utazóközönség "már csak muszájból is" rendelkezésre áll – mondta az államtitkár.

Egyelőre nincs minden magyar település határában a helyi munkavállalókat foglalkoztató termelőüzem, ezért a közlekedés az, ami mobilizálni tudja a munkaerőt anélkül, hogy kiürülnének a falvak – fűzte hozzá.

Magyarországon éppen most alakítják ki az új közigazgatási rendszert, a járásokat, de folyik az egészségügyi alapellátás átalakítása is, ezek sikerének egyik fontos feltétele a közlekedés megfelelő fejlesztése, hiszen a polgároknak valahogy el kell majd jutnia a járási székhelyre, utaznia kell azért, hogy igénybe vehesse a korszerűbb egészségügyi szolgáltatást – mutatott rá.

Fónagy János előadásában az Európai Unió által 2011-ben elfogadott Közlekedéspolitikai Fehér Könyv célkitűzéseit vetette össze a magyar közlekedésfejlesztési stratégiával.

A nemzeti közlekedésfejlesztési stratégiánk természetesen összehangolódik az uniós célkitűzésekkel, de Fónagy János szerint azok egyike sincs eleve kőbe vésve, azt a gazdasági helyzet folyamatosan felülírhatja.

Mindezek ellenére fontos célként nevezte meg egy fenntartható jövőbeli európai közlekedési rendszer infrastrukturális kiépítését, ezen belül a közösségi közlekedés fejlesztését, valamint környezetvédelmi szempontok alapján az áruforgalom vasútra terelését.