Varga Gábor, a Veszprémi Törvényszék büntető kollégiumának elnöke pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: Nem ipari katasztrófa okozta a 2010. október 4-én tíz ember halálát és több száz sérülését okozó vörösiszapömlést. Ilyet a bíróság nem állított, mondta, majd hozzátette, hogy az ítélethirdetésről szóló pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem „egy negatív hangulatot táplálnak”.

Később felhívta a figyelmet arra, hogy a felelősségnek különböző szintjei vannak. Van erkölcsi, politikai és jogi felelősség, utóbbin belül polgárjogi és büntetőjogi. Emlékeztetett, hogy a büntetőeljárással párhuzamosan számos polgári per is indult, melyekben a bíróságok rendre megállapították a Mal Zrt. polgári jogi felelősségét.

Egyetlen büntetőügy indult a tragédiával összefüggésben, mondta később, amelynek 15 vádlottja volt. Ám, a sajtóban több helyen megjelentekkel ellentétben, az ügyészség nem mind a 15 vádlottat tette felelőssé a katasztrófa előidézéséért. Voltak, akik ellen a következmények elhárításának akadályozásáért emeltek vádat.

Varga leszögezte: Az alapos szakértői bizonyítás eredményeképpen a katasztrófa okaként „altalaj eredetű stabilitásvesztést” állapított meg a törvényszék, amelynek a következtében a töltés tönkrement. Ennek oka pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése során elkövetett hibák, mulasztások voltak.

Varga rámutatott, hogy az ügyészség a katasztrófa okát lényegében ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság. Majd rámutatott: egy büntetőperben a bíróság csak azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akik ellen az ügyészség vádat emelt.

A bíróság azt is megállapította, hogy a Mal vezetőit számos mulasztás és kötelezettségszegés terheli, de azok egyike sem állt kövezetlen ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával. Varga Gábor hozzátette: A vádlottaktól nem volt elvárható az a körültekintés, amit most a katasztrófa után, annak ismeretében várunk el tőlük.

Azt a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészségen tartott sajtótájékoztatóján az ügyészség is elismerte, hogy nem sikerült személyre szabottan bizonyítania, hogy a tervezési, kivitelezési hibáért kit vagy kiket terhel büntetőjogi felelősség, ezekért ezért nem emelt vádat. Álláspontjuk szerint azonban az elsődleges felelősség az üzemetetőt terheli. Az üzemeltetés és a belső ellenőrzés hiányosságai miatt igenis felelősség terheli a vádlottakat, hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ügyészség megismételte: megfellebbezi az elsőfokú ítéletet, és minden jogi eszközzel élni fog az elkövetők felelősségre vonása érdekében.