Mintegy 500 nevelőszülőt rendelt be tegnap reggel kilenc órára a miskolci területi gyermekvédelmi szakszolgálat (tegyesz) azért, hogy a jövő januártól kötelezővé tett munkaviszonyról szóló szerződéseket aláírassák velük. Ám az egészből nem lett semmi, a nevelőszülők hiába utaztak a borsodi megyeszékhelyre, az aláírandó papírok nem érkeztek meg - mondta el a Népszavának az egyik érintett.

A lap kereste a megyei szakszolgálat egyetlen központi telefonszámán az illetékest, ám a hívást fogadó ügyintézőnek nem volt információja és kapcsolni sem tudott senkit. 

Jelenleg kétféle nevelőszülő van: a hivatásos és a hagyományos. Előbbi több gyermeket nevel főállásban, utóbbi más munkaviszony mellett egy-két gyermeket. 2014. január 1-jétől azonban mindannyian főállású munkaviszonyba kerülnek és egységes javadalmazásban részesülnek, a rendszerbe újonnan belépők pedig nem vállalhatnak más munkát a nevelőszülőség mellett. 

A Népszava szemlézett cikkére helyreigazítást kért szerkesztőségünktől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ. Ebben kijelentik, hogy a nevelőszülők személyes behívásának célja nem szerződéskötés, hanem adategyeztetés volt. Szó sem volt szerződéskötésről, így az elmaradni sem tudott, ahogyan hiányzó dokumentumok sem voltak. Nem 500, hanem 286 nevelőszülő megjelenését kérték, akik közül 256 meg is jelent. A központ szerint a nevelőszülők nem hiába utaztak be, az adategyeztetés velük megtörtént, olyan probléma nem merült fel, amelyet helyben a munkatársaik ne tudtak volna megoldani.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is helyreigazítást kért a szemlézett Népszava-cikk miatt. Ebben azt írják: "Nem felel meg a valóságnak az az állítássorozat, mely szerint (a jelenlegi hivatásos és hagyományos nevelőszülők) „2014. január 1-jétől azonban mindannyian főállású munkaviszonyba kerülnek és egységes javadalmazásban részesülnek, a rendszerbe újonnan belépők pedig nem vállalhatnak más munkát a nevelőszülőség mellett.”

Az Emmi leírja az új szabályozást, amely szerint a 2014. január 1-jével hatályba lépő módosítása értelmében ha a nevelőszülő a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy annál több gyermek ellátását biztosítja, keresőtevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés otthonában történik, időkorlátozás nélkül folytathat, amennyiben ezzel nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását. Tehát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony nem zárja ki más foglalkoztatási jogviszony egyidejű fenntartását, egy, kettő vagy három gyermek nevelése esetén időkorlátozás nélkül folytatható más kereső tevékenység. Több gyermek elhelyezése esetén pedig a munkavégzés időbeli korlátozásának célja annak biztosítása, hogy a több gyermek ellátását vállaló nevelőszülők több időt és energiát tudjanak a gyermekekre fordítani, mely a nevelőszülői hivatás magasabb díjazása mellett szintén az ellátott gyermekek érdekeit szolgálja. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján történő díjazás három elemből tevődik össze. A nevelőszülőt – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a, az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a, mindezeken felül pedig felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. Mindemellett a 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló mintegy 300 főnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazása 2016. december 31-éig nem lehet kevesebb, mint a hivatásos nevelőszülőt 2013. december 31-én megillető díjazás, vagyis a jelenlegi hivatásos és hagyományos nevelőszülők díjazása ténylegesen csak 2017-től válik egységessé - derül ki az Emmi leveléből.