Egy mai gyáva Barla diák levele Honfitársaihoz

„A legjobb, ha mindent kimondok,
Igy oktatnak ügyeletes
És tanulságos napi gondok.”

József Attila

Honfitársaim!

Hazánk, népünk történetének újabb zsákutcás két évtizedét élte a mai napig. A borzalmas magyar huszadik század nemzet és országzsugorító, sok millió életet értelmetlenül elvesztő, sokunknak, elődeinknek nyomorúságot és szenvedést hozó évei után újra volt lehetőségünk a felemelkedésre. Nem sikerült, elrontottuk. Mi ebben a húsz-huszonöt évben felnőttként élő állampolgárok felelősek vagyunk ezért. De különös és nagyobb a felelősségük azoknak, akik politikai, közéleti vezetőként, szereplőként vagy az átlagot jóval meghaladó szellemi és anyagi javak tulajdonosaiként, birtokosaiként éltek ezekben az években.

Különleges felelősség hárul a gazdasági és kulturális életben vállalkozó magyar emberekre. Ők voltak, lehetnek az ország felemelkedésének motorjai, miként az 1867-es kiegyezés utáni időkben is azok voltak. Az ő sok-sok éves megfeszített munkájukra, felelős gondolkodásukra és kockázatvállalásukra van szükség. Sokan bizonyítottak az elmúlt években, sokan elbuktak. De nagy a kísértés, hogy egy részük törekvése, piaci harcai és önzésük lesz a magyar nép felemelkedésének gátja.

Elsődleges a felelősségük a szellem embereinek. Tudósoknak, tanároknak, orvosoknak, a kulturális értékek létrehozóinak, azaz az értelmiségnek. Az árulásunk, a többi embertársunk szellemi magára hagyása, a felelős megszólalásaink elmaradása az értelmiségi létünket hazudtolhatja meg.

Jószerivel azt sem tudjuk, mi miért történik velünk, mit, miért és hogyan rontottunk el.

Nem vettük észre, hogy egy újkori gyarmatosítás áldozatai és nem kevesen kiszolgálói, sokszor, de kevesen haszonélvezői voltunk, leszünk. Felismertük, inkább csak éreztük, hogy a zsákutcás huszadik századunk és a ránk erőltetett, de sokunk által sokáig helyesnek hitt, részben bűnös, de kulturális és anyagi gyarapodást is hozó, ún. szocializmusa, társadalmi gazdasági rendszere után, helyett újra a domináns és az emberiségnek óriási fejlődést és egyúttal óriási szegénységet is eredményező világrendhez kell csatlakoznunk. A világban domináló modern kapitalista társadalmi, gazdasági rendszert választottuk. Helyes volt, nincs más lehetőség, nincs más módja népünk életének. De nekünk ebből valamiféle torz, a nemzetünk felemelkedését nem eredményező válfaja jutott, részben a saját hibáink, részben mások érdekei miatt. Egy olyan újkori gyarmatosítás áldozatai lettünk, amely kevesebb eredményt hozott számunkra annál, mint ami lehetséges és méltányos lett volna. Amelyben népünk újra szétszakadt erkölcsében, javaiban, érzelmeiben. Sok oka van ennek, de alapvető ezek közül, hogy megrogyott és zsugorodott a gazdaságunk. A lehetségesnél és a szükségesnél kevesebb eredménye lett a munkánknak. S ebből, a létrehozott új javainkból, jövedelmünkből kevés maradt nálunk. Jelentékeny része mások gazdagodását, jobb létét szolgálta, szolgálja.

De egyúttal az euroatlanti demokráciákhoz is csatlakoztunk. Átvettük politikai, állami létük, történelmi tapasztalataik és működési módjuk sok-sok elemét is. Segítségükkel biztonságunkat, békénket is elértük. Jól tettük! Létrehoztuk a modern, polgári demokráciát, a köztársaságot, a jogállamot és hellyel-közzel a jogállamiságnak megfelelő közéletünkben intéztük közös ügyeinket.

Ez természetesen nem volt tökéletes, hiba, vétkek és javítandó nélkül való. Kiváltképpen nem 2006-tól.

A 2010. évi országgyűlési és önkormányzati választásokon népünk többségének csalódása, de egyúttal reménysége is kifejeződött. Azt remélhettük, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség politikájával, kormányzásával kijavíthatjuk a hibákat, javíthatjuk a gazdasági világrendben elfoglalt pozíciónkat, gyarapíthatjuk hazánkat, és ennek révén jobban, boldogabban élhetünk. Ebben a más pártokra szavazók közül is sokan reménykedtek, bíztak, demokratához méltóan, tiszta szívvel elfogadva a többség döntését.

De mi történt utána?

Újra utat tévesztettünk! A meg nem gondolt gondolatok jegyében és alapján zsákutcás gazdaságpolitika, hatalommániákus politikai-kormányzati gyakorlat valósult meg. A fülkeforradalom hamis ideológiájával és álcája alatt antidemokratikus változások történtek, történnek a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életünkben egyaránt.

A köztársaság fejlesztése, hibáinak kijavítása helyett új, jobb, demokratikusabb Alkotmány helyett olyan Alaptörvény és ennek nyomán olyan jogrend születhet és léphet hatályba 2012. január elsejétől, amely romlásba viheti hazánkat.

Nem túlzás ez, nem felelőtlen gondolatok és téves állítások ezek? Sajnos nem!

Hosszú lenne itt részletesen kifejteni, indokolni mindezt. Arra lenne szükség, hogy elsősorban a felelős értelmiségiek, főként a társadalomtudósok, az újságírók végezzék el ezt a munkát. Mutassák be népünknek, mi vár rá, ha nem fordulunk vissza ebből a zsákutcából.

A legnagyobb felelőssége ebben a Fidesz-KDNP vezetőinek, az Országgyűlés többségének és a kormánynak, élén Dr. Orbán Viktor úrnak van. Meggyőződésem, hogy hittel és a jobbítás szándékával tették a dolgukat. S remélem, hogy a jövőben is úgy cselekszenek. De be kell látniuk, rossz útra vezették a magyar népet. Többek között az erőviszonyok figyelmen kívül hagyásával, nemcsak a globális tőkével, de az euroatlanti demokráciákkal is harcba szálltak, felelősen manőverező politika helyett. Gazdasági visszaesésbe és államcsődbe taszíthatják az országot, amivel óriási szenvedést okoznának a népnek. A demokráciánk fejlesztése helyett antidemokratikus útra és gyakorlatra vezetnek bennünket, ami megosztja a nemzetet és csökkenti erejét. Rombolja az emberek hitét a munkájuk értelmében, és abban a reményben, hogy családjuknak és maguknak jobb, boldogabb életük lehet, mint elődeiknek. Rombolja azt a hitet és reményt, hogy a munkánkra, a gazdasági és kulturális eredményeinkre büszke és boldogabb emberek és nép lehetünk. Megakadályozza, hogy hatékonyabb demokratikus közéletben határozzunk dolgainkról, hogy jobb köztársaságban, valóban a jogállamiság keretei között és félelem nélkül élhessünk, élhessenek majdan felnőttként a gyerekeink és az unokáink!

Különleges felelősségünk van a legtöbbször magukat cigány származású magyarnak tartó és a magyart is édesanyjuktól tanuló honfitársainkkal szemben. Körükben sajnos gyakoribb az iskolázatlanság, a munkanélküliség, a szegénység és a bűnözés, mint a más eredetű magyaroknál.

Őket többszörösen sújtotta hazánk gyarmatosítása, többen maradtak munka nélkül. Az ő gondjaikra kisebb figyelem és a helyzetük javítására kevesebb jutott a közösből, mint népünk más csoportjainak.

Az ő felemelkedésük nélkül nincs sikeres és békés Magyarország. Kötelességünk ebben segíteni, mindannyiunknak, köztük a tanultabb, kevésbé szegény cigány embereknek.

A cigány származású honfitársaink és gyerekeik, unokáik tudása, munkája és művészetük nélkül szegényebb lesz a Hazánk. Velük sokkal gazdagabb.

Abban reménykedem honfitársaim, hogy megértve gondolataimat, még van lehetőség visszafordulni a zsákutcából, vagy más hasonlattal szólva, megállnunk a szakadék szélén. Nem hiszem el ugyanis, hogy például olyan tiszteletre méltó és példaadó életteljesítményű emberek, mint Réthelyi tanár úr vagy Martonyi János, s sorolhatnám tovább, kétségek nélkül azonosulnak az általuk vagy az ő nevükben is folytatott hibás politikával. Hogy nem képesek megfelelni a felelősségüknek, újragondolni az elmúlt másfél évet, a helyzetet és cselekedni a hibák kijavításáért.

A Fidesz-KDNP-re szavazó állampolgárokban is bízom. Nem lenne jó, ha ők is megélnék azt a lelkiismeretfurdalást, amely a baloldali szavazókban jogosan kialakulhatott, látva, mivé fajult 2006-tól az ország kormányzása, milyen erkölcsű és idegzetű ember vezette azt. A hazánk érdekében azt remélem és kívánom, hogy ne kelljen átélniük néhány év múlva ugyanazt vagy hasonlót. Elsősorban azt, hogy a haza üdvének szolgálata helyett a mániákus célok, a hatalomtechnika jegyében tragédiába vezeti a mostani kormányzás fő felelőse az országot.

Fogjunk össze, cselekedjünk! Változtassuk meg az elmúlt évek hibás politikáját! Elsősorban azokat kérem, hívom fel erre, akiknek ez a leginkább a felelőssége és lehetősége. Mindenek előtt a kormányzó koalíciót alkotó országgyűlési képviselőket!

Hölgyeim és uraim!

Ha önök az eddigi úton mennek tovább és bevezetik az Alaptörvényt, megszavazzák az ahhoz tartozó törvényeket, többet követnek el, mint hibát, tévedést.

Minden magyar, minden magyarországi demokratának össze kell fognia hazánk megmentéséért.

Ehhez először is egymás tiszteletére, kölcsönös jóhiszeműségre van szükség. Meg kell szabadulnunk a gyűlölet, a rosszhiszeműség bennünk lappangó, de sokszor megnyilvánuló terhétől és mételyétől.

Miközben az elmúlt 30-35 év alatt alig nőtt hazánk éves nemzeti jövedelme, az országlakosok több mint fele szegényebben él, mint az 1970-es évek végén. S még mi minden rosszabb, mint akkor... Mennyivel kevesebb embernek nincs munkája, mennyivel többen félnek a bűnözéstől, mennyivel többen reményt és lakást vesztettek, mennyivel kevesebb gyermeket nevelhetünk. Ezek tények. De nem sírom, kívánom vissza a Kádár-érát, annak felszámolásáért dolgoztam én is.

E romló helyzet elsősorban a politikusok hibájából jött létre. Azok hibájából, akik dolga, megbízatása volt mindezek elkerülésére vagy mérséklésére vezetni az országot.

Tisztelt Fiatal Honfitársaim!

Ne menjenek el! De ha erre is kényszerülnek, néhány év múlva jöjjenek vissza!

Lehet, hogy a mostani politikusok, köztük az idősebbek és sajnos köztük sok fiatal ember nem képes megfelelni a köz általi megbízatásának?

Remélem, hogy egy részük igen. De Önök, a fiatalok nélkül, egy új politikus nemzedék gyors közéleti cselekvése, sőt kormányzati hatalomba kerülése nélkül, nem kerülhet ki hazánk a zsákutcából. E nélkül nem lehet jobb, gazdagabb életük, mint szüleiknek. Cselekedjenek, amíg nem késő!

Akadályozzák meg az Alaptörvény január elsejei bevezetését, mert e nélkül sokkal nehezebb lesz kijavítani az eleik hibáit! De biztos, hogy sokkal tovább fog tartani és sokkal több szenvedés lesz a ára!

Cselekedjünk, cselekedjenek! Terjesszék az interneten a gondolataimat, ha legalább egy részével egyetértenek!

Követeljük a köztársasági Alkotmány megtartását!

Követeljük, hogy az országgyűlés vonja vissza az Alaptörvényt, és a hozzá tartozó törvényeket!

Követeljük, hogy a Fidesz-KDNP többség válasszon új, felelős kormányt!

Alkossunk új Alkotmányt! Építsünk egy új Magyarországot!

Ady Endre írta: „Gyáva Barla diák
Hadverő nem volt Barla diák,
Én jámbor, görögös, kopottas ősöm.
Elmaradt Töhötöm seregétől
Ama véres őszön.
Áthágta a Meszest a sereg,
Üszkös falvak küldtek utána átkot
S nem kereste a seregben senki
Kis Barla diákot.
Ő ott maradt a dúlt falvak között.
Virágos kunyhó épült a romokra
S kizöldült a megsebzett vidéknek
Zúgva nyargalt a hősi sereg
A reszkető, bérces Erdélyen által.
Barla maradt, rótt, szántott, álmodott
Egy kis szláv leánnyal.”

Ez a magyar történelem. Álmodjunk mi is!

Isten óvjon bennünket, Isten óvja Magyarországot!

Boldog karácsonyt és sikeresebb új évet kíván egy mai gyáva Barla diák.

Budapest, 2011. december 19.

Budai Viktor

U.i.: Kérem, szólaljanak meg, felelős honfitársaim! Mondják el, írják le, miben tévedtem és hogy talán mi igaz e levelemben!