Budapest rendőrfőkapitánya fokozott ellenőrzést rendelt el vasárnap nulla órától 24 óráig a főváros kilenc pesti kerületében - közölte még pénteken honlapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A fokozott ellenőrzést a IV., V., VI., VIII., IX., X., XIII., XV. és XIX. kerületben végzik majd.

Az akció célja a közrend és közbiztonság fenntartása, a lakosság személy- és vagyonbiztonságának megteremtése, a bűncselekmények és szabálysértések számának visszaszorítása, a jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közlekedési balesetek megelőzése.
 Minden egyéb magyarázat hiányában úgy tűnik, például Erzsébetvárosban, Zuglóban, Csepelen és a főváros egész budai oldalán rend van.

A rendőrség nem magyarázza, mi szükség a razziára

Az utóbbi hetekben szó szerint ugyanilyen indokkal – de a razziák szükségességét alátámasztó érvek nélkül – rendeltek el fokozott ellenőrzést például Szegeden és Vácott, illetve a sárbogárdi kapitányság működési területén is. Komárom-Esztergom megyében július végén a közlekedők jogkövető magatartásának formálása volt a cél, Szabolcsban pedig az ellenőrzés hamarosan a kerékpárosokra irányul. Itt legalább van némi magyarázat: a biciklisek több balesetet okoztak.

Március végén egyébként – legkésőbb július 31-ig terjedő időszakra – az országos főkapitány az egész ország területére fokozott ellenőrzést rendelt el, amelynek céljaként az illegális migráció elleni fellépést, a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítását, a lakosság biztonságérzetének, valamint a motorkerékpárosok, a kerékpárosok és a gyalogosok közlekedés-biztonságának javítását jelölték meg. De hogy ehhez miért volt szükség „rendkívüli állapotot” kihirdetésére, nem indokolták.

Pedig a fokozott ellenőrzés idején a rendőr a szokásosnál valóban sokkal több mindent megtehet. A hatályos szabályozás szerint általában csak azt igazoltathatja „akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából” meg kell állapítani, szükség van tehát valamilyen vélelemre, hogy az érintett veszélyt jelent a társadalomra.

Tulajdonképpen ez is elég laza szabályozás, de ha razziáznak, gondolkodás nélkül bárkit vegzálhatnak, vagyis: átvizsgálhatják az igazoltatatott személyek ruházatát, a gépkocsijukat, illetve a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközök és anyagok után kutatnak.


Némi szépségtapasz: az akciók elrendelésről szóló egyenközleményekben a lakosságot igyekeznek megnyugtatni arról, hogy a rendőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy a fokozott ellenőrzés az állampolgárokat ne zavarja, mert a cél kizárólag a jogsértő cselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.


A Helsinki Bizottságnak nem tetszik a rendszer

A Magyar Helsinki Bizottságnak nem tetszik mindez, mert a jogvédők szerint a fokozott ellenőrzés alkotmányos jogokat sérthet. Ezért pár napja az ombudsmanhoz fordultak, kezdeményezve, hogy az alapjogi biztos indítványozza az  Alkotmánybíróságnál (Ab) a rendőrségi törvény „rendkívül tágan értelmezhető és bizonytalan tartalmú” szabályainak normakontrollját.

A fokozott ellenőrzést bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, illetve a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében lehet elrendelni – idézik az ombudsmanhoz írott beadványban. A törvény a ruházat, csomag és jármű átvizsgálását pedig akkor teszi lehetővé, ha arra rendezvény, esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét
veszélyeztető cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében van szükség.

Miután mindig olyan lesz elkövető, akit el kell fogni, s a közrendet a jövőben veszélyeztető cselekményekre is nagy valószínűséggel számítani lehet, a „hivatkozott jogszabályhelyek gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást adnak a fokozott ellenőrzés, illetve a ruházat, csomag és jármű átvizsgálásának elrendelésére” – fogalmaznak a jogvédők. Tehát bárkivel szemben felléphetnek, aki meghatározott létesítménybe vagy területre – ami egy szórakozóhely, egy város, egy kerület, de akár az egész ország is lehet – belépnek vagy ott tartózkodnak. És még a gyanú bármilyen csekély foka sem kell arra nézvést, hogy az intézkedés alá vont elkövetett vagy el fog követni valamit jogellenes cselekményt.

„A közhatalom gyakorlása legyen a jog alá rendelve”

„A közhatalom gyakorlása legyen a jog alá rendelve. A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek csak a jog által meghatározott, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket” – emlékeztetnek a jogvédők az Ab egy 1991-es határozatára. Ez pedig összhangban van az alaptörvény jogállamisági klauzulájával – jelzik –, tehát továbbra is érvényesnek tekinthető megállapítás.

A fokozott ellenőrzés elrendelésekor pedig – mutat rá a Helsinki Bizottság – ezek a követelmények nem teljesülnek, hiszen razziázni bármilyen nyilvános helyen lehet, s ennek sem területi, sem időbeli korlátja nincs.

Ez a szabályozás a jogvédők szerint „lehetővé teszi azt, hogy adott esetben az egész ország területére nagyon hosszú vagy akár meghatározatlan időre elrendeljenek fokozott ellenőrzést például azért, mert a rendőrség szerint valamilyen meghatározatlan jövőbeli esemény esetleg veszélyezteti a közbiztonságot”. Ennek viszont az a következménye, hogy „az egész országra nézve hosszú időn keresztül nem lesznek alkalmazhatók azok a garanciális rendelkezések, amelyek éppen az állampolgárokat védelmezik a rendőri intézkedésekkel szemben”.

A jogvédők szerint az aggály nem megalapozatlan, mert az országos főkapitány március végén az egész országra fokozott ellenőrzést rendelet el, amely legkésőbb július 31-ig tarthatott. Ráadásul olyan indokra – a migrációval kapcsolatos feladatokra, illetve a lakosság biztonságérzetének javítására – hivatkozással kezdeményezte ezt, amely a rendőrségi törvényben nem is szerepel. „Tehát valójában realitássá vált az a veszély, hogy a jogszabályi felhatalmazás és az egész szabályozás olyan tág keretet ad a döntéshozó rendőri szerv számára, hogy gyakorlatilag kontroll nélkül, önkényesen alkalmazhatja a jogszabályban biztosított jogosítványát” – hangsúlyozza beadványában a Helsinki Bizottság.

Mindez sérti az emberi méltósághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, hiszen bárkit bármikor indokolás nélkül igazoltathatnak vagy a zsebében turkálhatnak, ráadásul az érintetteknek megfelelő szabályozás nélkül esélyük sincs arra, hogy a hatósági fellépés jogszerűségét vitathassák. Ezért a jogvédők kérik az ombudsmant, hogy indítványozza a kifogásolt rendelkezések utólagos alkotmányossági kontrollját.