A népszámlálás adatai: fogyunk, öregszünk, de többet tanulunk
Tizenhét hónappal az adatfelvétel után a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) nyilvánosságra hozta a 2011-es népszámlálás végleges eredményét.
Mi tartott ilyen sokáig? Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője a maga által feltett kérdésre elmondta: ezúttal nem csupán a számlálóbiztosok töltötték ki az íveket, állampolgárok is megtehették – akár online formában, akár papíron. Az úgynevezett többcsatornás adatgyűjtési módszer jelentősen megkönnyítette az állampolgárok dolgát, az adatfeldolgozást viszont megnehezítette. Egyébként azzal, hogy tizenhét hónap után megvannak az eredmények, nemzetközi összehasonlításban nagyjából a középmezőnyben vagyunk – hangsúlyozta a szóvivő.
Az adatok szerint 2011 októberében Magyarország népessége egész pontosan 9 millió 937 ezer 628 fő volt. A lakosság száma 2001 óta 261 ezerrel lett kevesebb. A csökkenés a természetes fogyásból eredt, aminek mindössze egyharmadát tudta ellensúlyozni a nemzetközi vándorlás.
Ezer férfira 1106 nő jutott, míg tíz évvel korábban 1102. Az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy idősebb. A népesség nagymértékben az ország középső részére, kisebb részben a nyugati területekre koncentrálódik.
Csökkent az élveszületések száma (száz 15 éves és idősebb nőre számítva 153-ról 147-re). A régiók között jelentős különbségek vannak: Budapesten mindössze 113, Szabolcsban 175 gyermek jut száz nőre.
Szintén csökkent a házasságkötések száma (a házasságban élők aránya alig több mint 44 százalékra esett vissza). Ezzel együtt jelentősen emelkedett a hajadon nők és nőtlen férfiak aránya (32,6 százalék). Az özvegyek aránya alig változott, az elváltaké valamelyest nőtt.
Csaknem 250 ezerrel kevesebb gyermekkorú, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves élt 2011-ben Magyarországon, mint 2001-ben. A 60 évesek és idősebbek száma ugyanakkor csaknem 250 ezer fővel nőtt.
Az általános iskolánál alacsonyabb végzettségűek aránya öt százalék alá csökkent. A felnőtt népességnek közel fele mára legalább érettségivel rendelkezik. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett.
A magyarok negyede beszél legalább egy idegen nyelvet, ami hat százalékpontos emelkedés az előző népszámlálás adataihoz képest.
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya egyaránt nőtt, míg az eltartottak aránya csökkent. A gazdaságilag aktívak kormegoszlása jelentősen módosult: kisebb a 30 év alattiak száma, növekedett a 30-44 és az 50-54 éveseké, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a 2001-es mutatóknak.
A magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma a legtöbb hazai kisebbség esetében lényegesen emelkedett. (A nemzetiségi és vallási hovatartozás a szenzitív, különös érzékeny adatok kategóriájába tartozik – ezekre a kérdésekre nem volt kötelező válaszolni.)
A legnépesebb hazai nemzetiség a cigányság: 315 ezren vallották magukat cigánynak (romának), mintegy másfélszer annyian, mint 2001-ben. (Tegyük hozzá: bármennyire is szembetűnő a növekedés, mértékadó kutatások szerint a valóságban lényegesen több, legalább kétszer ennyi roma él Magyarországon.) 186 ezer fővel a németeké a második legnagyobb létszámú hazai nemzetiség.
A vallásra vonatkozó kérdésre mintegy 7,2 millió ember válaszolt. Közülük 53,5 százalék vallotta magát katolikusnak. A reformátusok megközelítőleg 16 százalékot, az evangélikusok három százalékot tesznek ki. Az „izraelita” meghatározást csupán 0,2 százalék választotta. A megkérdezettek mintegy 23 százaléka nem tartozik egyházhoz, felekezethez. További két százalék (csaknem 150 ezer ember) ateistának minősítette magát.
A háztartások száma jelentősen emelkedett: száz háztartásra 236 személy jutott, 2001-ben még 257. Négy évtizeddel ezelőtt minden hatodik, 2011-ben már minden harmadik háztartásban egy személy élt. Az egyedülállók száma 1 millió 317 ezer fő.
A 2001-es népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb.
A családok száma 2 millió 713 ezer, a párkapcsolatok összes családon belüli részaránya meghaladja a 80 százalékot. A párkapcsolatokon belül egyre inkább tért hódítanak az élettársi kapcsolatok, számuk megközelíti a 405 ezret. 2011-ben száz családra átlagosan 287 személy jutott, tíz évvel korábban 291.
A lakásállomány nagysága nyolc százalékkal nőtt, a lakások átlagos alapterülete 78 négyzetméter – három négyzetméterrel több, mint 2001-ben. A népesség fogyása és a lakásállomány gyarapodása következtében a laksűrűség tovább csökkent. A laksűrűség Budapesten a legkisebb. A fővárosban száz lakásban átlagosan 213, míg Szabolcsban 274 ember él.
