A mostani tanévtől a kormány „kötelezően választható” tantárgyként bevezeti az állami erkölcstant, illetve egyházi hitoktatást az általános iskolákban. A hitoktatás helyzete a katolikus püspöki kar ülésén is szóba került – és nem éppen pozitív összefüggésben.

A hivatalos püspökkari közlemény szerint a testület tagjai tájékoztatást kaptak arról, „hol tartanak jelenleg a közneveléssel és a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban a kormányzattal folytatott egyeztetések. Az új rendszer indulása a még tisztázatlan kérdések miatt sok bizonytalanságot okoz. Bízunk abban, hogy az elmúlt két évtizedben az egyenlő finanszírozás elvén alapulóan kialakult jogszabályi háttérnek és gyakorlatnak megfelelően rövid időn belül rendeződnek a nyitott kérdések”.

A diplomatikus nyelvezetbe csomagolt bírálatokat a püspöki kar ülése utáni tájékoztatón részletesebben is kifejtette a testület elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Szavaiból érződött, hogy egyháza és személy szerint az ő türelme is igencsak fogytán van.

A bíboros ezúttal is hangsúlyozta: nem a katolikus egyház kérte, hogy ilyen formában bevezessék a hitoktatást az iskolákban. Erdő Péter közlése szerint „rendkívül elhúzódik azoknak a problémáknak a sora”, amelyekre pedig a „testvéregyházakkal együtt” már másfél évvel ezelőtt felhívták a figyelmet. A tanév elkezdődött, de a problémákra még mindig nem sikerült megoldást találni.

Kérdés például, hogy a hitoktatók – az erkölcstant oktató pedagógusokhoz hasonlóan – a nyári vakáció idejére kapnak-e tiszteletdíjat. Nem mindenhol rendeződött a hittanos csoportok elhelyezése sem. A bíboros utalt a hittankönyvekkel kapcsolatos gondokra is: az iskolák egy része már megrendelte a hittankönyveket, amikor kiderült, hogy azokról nem a központi ellátó, hanem az egyházak gondoskodnak.

Újra és újra nehézségek támadnak – állapította meg Erdő Péter, jelezve, hogy még az egyházi intézmények finanszírozásának ügye sincs teljesen lezárva. A kormányzati ötletek időnként ellentmondanak egymásnak.

Az egyházak részéről „bizonyos idegesség” figyelhető meg – tette hozzá a bíboros. Az egyházi közoktatási intézmények esetében olyan volumenű közfeladat átvállalásáról van szó, amelynek költségeit az egyházak képtelenek lennének a saját költségvetésükből fedezni.

Erdő Péter kérdésünkre a problémák között említette: egyelőre az sem világos, hány gyerekből kell állnia egy csoportnak ahhoz, hogy a hitoktató a teljes óradíját megkapja. Értesülésünket, miszerint több helyen éppen ezért még nem tudtak szerződést kötni a hitoktatókkal, a bíboros nem kívánta kommentálni.

Más: hosszú évek után a végéhez ér a Mátyás-templom külső és belső felújítása. Október 13-án, vasárnap este Erdő Péter szenteli fel a templom új oltárát. Előtte való napon, szombaton a templom reggel kilenctől mindenki számára ingyenesen látogatható lesz.

Október 19-én, szombaton avatják boldoggá a vértanú Sándor Istvánt, a szertartást a Szent István-bazilikában tartják.

A püspöki kar által kiadott életrajz szerint „Sándor István 1914-ben született Szolnokon. 1936-ban lépett be a szalézi rendbe mint laikus testvér, nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. A rendek működésének 1950-es betiltása után Sándor István továbbra is találkozott a fiatalokkal, kirándulásokat, összejöveteleket szervezett és hittant tanított.

1951 február végén a hatóság tudomására jutott Sándor István lelkipásztori tevékenységének egy része. Hamis papírokkal külföldre menekülhetett volna, de ő maradt. Hogy letartóztatását elkerülje, álnéven a Persil gyár dolgozója lett. 1952 júliusában társaival együtt letartóztatták, és koholt vádak alapján elítélték. Halálos ítéletét 1953. június 8-án hajtották végre.”

A magyarországi jelenlétük századik évfordulóját ünneplő szaléziak első boldogjukat tisztelhetik a sztálinista egyházüldözés áldozatául esett Sándor Istvánban – adta hírül a püspöki kar.