A honlapon olvasható törvénytervezet szerint a társadalmi egyeztetés "a különböző jogszabálytervezeteknek a magánszemélyek és a nem állami és önkormányzati intézmények által történő véleményezése". Ha az Országgyűlés ebben a formában fogadja el a tervezetet, akkor 2011. január 1-től társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit azok indokolásával együtt. Nem kell viszont társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az ármegállapításról, az állami támogatásról, valamint a szervezet alapításáról szóló jogszabálytervezeteket.

A javaslat szerint nem lenne társadalmi egyeztetésre bocsátható a tervezet, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a szakminiszter lesz a felelős.

A társadalmi egyeztetés formáiról szólva a törvénytervezet azt mondja: lenne egy úgynevezett általános egyeztetés, ez a minisztérium honlapján való közzététel útján biztosított véleményezést jelentené, és egy másik, az úgynevezett közvetlen egyeztetés, amely pedig a szakminiszter által bevont személyek vagy csoportok által történő közvetlen véleményezést jelentené.

A tervezet megengedi, hogy a szakminiszter, ha indokoltnak látja, a fenti két formán túl az egyeztetés egyéb módjait is igénybe veheti. Az általános egyeztetés szabályiról a tervezet azt írja: ez minden esetben kötelező és a minisztérium honlapján - a szabályok figyelembe vételével - közzé tett tervezetről szintén e fórumon bárki véleményt mondhat, és a vélemények is olvashatóak lesznek majd a honlapon. Az általános egyeztetésre nyitva álló határidőt a szakminiszter állapítja meg azzal, hogy az csak különösen indokolt esetben lehet 15 napnál kevesebb, valamint 30 napnál több.

A beérkezett vélemények kezeléséről a tervezet azt írja: a jogszabály előkészítője mérlegeli azokat, valamint az elutasított vélemények esetében - a nyilvánvalóan alaptalan vélemények kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján közzétesz. A jogszabály előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

A közvetlen egyeztetésről pedig az olvasható: a szakminiszter hosszú távú, szoros együttműködést alakíthat ki a "stratégiai partnerekkel", azaz különösen azokkal a civil szervezetekkel, egyházakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézetekkel, valamint a gazdasági szféra azon képviselőivel, amelyek meghatározott jogterületek szabályozásának előkészítésében megfelelően széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre.

Az együttműködés kereteiről megállapodást kötnek az érintettek. E megállapodásnak tartalmaznia kell az együttműködés célját, az együttműködés tárgyköreit, a kapcsolattartás módját, a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait és a megállapodás időtartamát.

A társadalmi egyeztetés alapelveiről a törvénytervezet azt mondja: biztosítani kell, hogy az egyeztetési folyamatban a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjenek meg; a jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát és a minél teljesebb körű nyilvánosságot; az egyeztetésben részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

A törvény hatályon kívül helyezné a 2006-os lobbitörvényt is - mint a törvénytervezet indokolásában olvasható - azért, mert az a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a társadalmi részvételről szóló törvény mindenki számára egyenlő feltételekkel teremt lehetőséget a jogszabályok előkészítése során az adott szabályozással kapcsolatos véleményének kifejtésére.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a szombati Népszabadságnak azt nyilatkozta: az úgynevezett részvételi törvény szerint januártól a kormány minden egyes törvényjavaslatáról lesz társadalmi konzultáció, ez azonban a jövő évi költségvetést nem érinti, mert a jogszabály jövőre lép a tervek szerint hatályba.

Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) szombati közleményében azt jelzi: kérdéses, hogy valóban lesz-e egyeztetés a civil szervezetekkel a jogszabályok előkészítésében, ugyanis az erről szóló "részvételi törvény" tervezete szerint a közvetlen egyeztetés csupán lehetőség, de nem kötelező. A KÖFE ezek mellett kifogásolja, hogy például az ármegállapításról szóló jogszabályokat nem kell ilyen egyeztetésre bocsátani, csupán a miniszter elvi lehetősége van meg a hatósági ár megállapításánál a fogyasztói civil szervezetek véleményének kikérésére. Úgy vélik, a gyakorlatban nem sok remény fűződik ennek megvalósulásához. Ugyanígy könnyű kibújó a kötelezettség alól, hogy "ha a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik" nincs szükség egyeztetésre.