Fogd a pénzt, és kend az oroszokra
A Fővárosi Törvényszék vádirata szerint nem az orosz alvilággal bonyolított milliárdos gyémántüzlet állt a ’90-es évek robbantásos-leszámolásos alvilági belháborúját kirobbantó első gyilkosság hátterében, és nem is ellopott illegális olajmilliárdok, ahogy annak idején a szóbeszéd tartotta. Egyetlen közös pontja a régi, hosszú ideig a rendőrség által sem vitatott alvilági legendáknak és a pénteken kezdődő tárgyalásra benyújtott vádiratnak Lakatos András, azaz Kis Bandi, az alvilág bankárja. Lakatos Prisztástól és Portiktól is több tízmillió forintot kért kölcsön, majd eltűnt. (2000-ben fogta el az FBI Miamiban. Hazahozták, majd pár évvel később újra nyoma veszett. Jó ideje nem látta senki.) A hitel fedezetéül megjelölt ingatlanokon a két hitelező összeveszett. A vádirat alapján úgy tűnik, hogy az már csak a későbbi számos legenda egyike, hogy az „oroszokkal” [értsd: az orosz alvilággal] való konfliktusa miatt ölték volna meg Prisztást, azért, mert nem volt hajlandó meghajolni az akaratuk előtt.
A Fővárosi Főügyészség vádirata, amelyet kedden teljes terjedelmében közzétett a PestiSracok.hu, Portikkal kapcsolatban annyit közöl csupán, hogy nevelőintézetben nevelkedett, és különböző bűncselekményekért, többek között lopásokért elítélték. Tökölön töltötte le a büntetését. Szabadulása után őrző-védői feladatokat látott el, majd 1994 és 2000 között az Energol Rt. vezetője volt. Ez idő alatt nemcsak tekintélyes vagyonra tett szert, hanem létrehozott maga körül egy 15-20 fős csoportot is, amely minden utasítását végrehajtotta. E csoportnak tagja volt a mostani ügy másodrendű vádlottja, H. István is.
A harmadrendű vádlott nem tartozott Portik szűkebb környezetéhez, bár a vád szerint kulcsszerepet játszott a gyilkosságban. F. Ferenc vendéglátós volt. Akkoriban ő üzemeltette a T-boly Café nevű szórakozóhelyet, ahol gyakran megfordult az éjszakai élet akkori egyik legbefolyásosabb alakja, Prisztás József, de olykor-olykor betért oda Portik Tamás is. Prisztásnak számos vállalkozása volt, emellett kölcsönöket is adott olyanoknak, akik bankhoz hiába fordultak volna. F. Ferencnek is kölcsönzött, ám 1996 nyarára F. mintegy hárommillió forintos tartozást halmozott fel Prisztással szemben. Adóssága fejében végül felajánlotta a III. kerületi Nagyszombat utcában lévő önkormányzati lakása bérleti jogát. Az önkormányzat rábólintott a bérleti jog átadására.
Közben Kis Bandi is kölcsönt kért Prisztástól. Százmillió forintot egy takarékszövetkezet megalapítására. Bár Kis Bandi egyik akkori nyilatkozata szerint egy abszolút nyitott, vállalkozási alapon működő pénzintézetet kívánt létrehozni, már az alaptőkegyűjtés időszakában mindenki az alvilág bankjaként emlegette a leendő szövetkezetet, amely talán épp ezért végül nem is kapta meg az induláshoz szükséges engedélyeket. Kis Bandi Portiktól is kért pénzt a „bank” beindításához; előbb 80 milliót, majd még 50 milliót. Fedezetként három értékes budai ingatlant ajánlott fel. Mindkettőjüknek ugyanazokat; a legértékesebbet 270 millióra taksálták akkoriban.
A szóban forgó ingatlan (egy Tállya utcai ház) az ismert táncművész, Medveczky Ilona tulajdona volt. Lakatos ennek ellenére azért tudta fedezetként felajánlani, mert Medveczky Ismerőse, B. József korábban három hónapra 65 millió forint hitelt vett fel Kis Banditól, és ezt a házat ajánlotta fedezetként. Amikor ezt a tulajdonos észrevette, feljelentette B.-t és polgári pert is indított, emiatt pedig a földhivatal minden további bejegyzési kérelmet felfüggesztett a per végéig.
Kis Bandi (egy korábbi nyilatkozata szerint) 1996. október 6-án elhagyta az országot, hátrahagyva adósságait és azok kétes fedezeteit. Prisztás és Portik a vád szerint október 26-án találkoztak a belvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő Művészinas (régebben Sirály) étteremben, amely Portik törzshelye volt. Mindketten igényt tartottak a Kis Bandinak nyújtott kölcsönért fedezetül kapott ingatlanokra. Prisztás a vádirat szerint közölte, hogy az amúgy is per alatt álló Tállya utcai ingatlant viheti, a másik kettő azonban az övé. Meg is tette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a földhivatalban is a nevére írják mindkettőt.
A vád szerint ekkor hangzott el először Portik szájából, hogy „ki kell nyírni” (Prisztást), valamint, hogy „meg kell halnia”. Pár nappal később Portik állítólag meggyőződött arról, hogy Prisztás valóban rátette a kezét a kérdéses két ingatlanra, és amikor látta, hogy megtette, megkezdte a gyilkosság előkészítését. Még október 28-án kézigránátot dobatott két, Prisztáshoz köthető vállalkozásra, a II. kerületi Árpád fejedelem útján lévő Don Pepe pizzériára, illetve a mellette lévő World’s Car autótelepre, ahol a ki nem fizetett adósság fejében átadott autókat tárolták.
Portik közben két SIM kártyát vásároltatott, amelyeket csak a Prisztás-gyilkosság előkészítéséhez és végrehajtásához használtak, majd felkereste F. Ferencet, aki bizonyos „előnyök” fejében vállalta, hogy információkat gyűjt Prisztástól. Nem volt nehéz dolga, épp akkor intézték a Nagyszombat utcai lakás bérleti jogának átírását. November elsején délelőtt várták őket ez ügyben a III. kerületi önkormányzat vagyonkezelő cégének Ladik utcai irodájába. A vádirat szerint a három vádlott még aznap terepszemlét tartott a Ladik utcában. Úgy találták, a hely alkalmas tervük megvalósítására.
November elsején F. Ferenc Prisztással együtt érkezett a Ladik utcába, majd amikor végeztek, és Prisztás be akart ülni az autójába, a vádirat szerint H. István lelőtte őt, majd kerékpárral a rakpart felé távozott. Előzőleg a Mozaik utcánál parkolta le autóját, mivel ott a Közlekedési Főfelügyelet vizsgatelepe és egy autójavító miatt állandóan sok autó parkolt, nem volt feltűnő egy várakozó terepjáró.
A pénteken kezdődő perben két védett tanút „zártcélú távközlési hálózaton keresztül” hallgat majd meg a bíróság, oly módon, hogy hangjukat eltorzítják, és velük összefüggésben egyetlen olyan adatot sem hoznak nyilvánosságra, amelyek alapján azonosíthatók lehetnek.
