Fodor Gábor szerint az elmúlt két év legfontosabb tanulsága, hogy nem lehet koherens, legalább viszonylagos konszenzusra törekvő program nélkül kivezetni az országot a válságból. A volt szabaddemokrata politikus az általa vezetett Szabadságért Alapítvány első, csütörtöki rendezvényén elégtelennek értékelte az Orbán-kormány első két évét, kiemelve: a rendszerváltozás óta nem látott nehézséget jelent a demokratikus normák sérülése és a rossz gazdaságpolitika. A konferencián a Fidesz radikalizálódásáról, a jogállamiság fontosságáról, valamint az állami pártfinanszírozás felfüggesztésének veszélyeiről is szóltak közgazdászok és jogászok.

Fodor Gábor bevezető előadásában kijelentette, továbbra is nagy szükségét látja a liberális gondolat támogatásának, mivel mára a "félelem légköre" lengi be az országot, amit szerinte az is mutat, hogy alapítványuk kormányértékelést készítő szakértői közül sokan kérték nevük elhallgatását. Úgy látja, Orbán Viktor történelmi lehetőséget szalasztott el azzal, hogy a harcot és a "labancozást" választotta az államférfihoz méltó konszenzuskeresés helyett. A liberális politikus szerint elpárolgott annak a bizalomnak a jelentős része, amelyet az emberek többsége táplált az Orbán-kormánnyal szemben 2010-ben. Az ország rossz irányba halad, amit a közvélemény-kutatások is mutatnak: az emberek több mint fele már nem szeretné, ha két év múlva ismét a Fidesz kormányozna - jelentette ki Fodor Gábor, aki szerint a helyzet kulcsa az ellenzék kezében van, minden azon múlik, hogyan tudnak az ellenzék pártjai átfogó és egységes programot, valamint minél nagyobb konszenzust alkotni.     

Úgy fogalmazott, a kabinet értékelésekor nem is az egész kormányzatot, hanem csak három embert, Orbán Viktort, Habony Árpádot és Simicska Lajost kell értékelni, akik szerinte a döntéseket hozzák. Fodor Gábor "az egész korszakra jellemző pávatáncként" írta le és elégtelenre értékelte a kormányfő teljesítményét, Orbán Viktor ugyanis szerinte nem volt felkészülve a kormányzásra, nem volt programja és elképzelése az országgal. Habony Árpád főtanácsadónak közepes osztályzatot kapott, amiért - elmondása alapján - kommunikációjában megvalósította a "kialakuló Horthy-kultuszban" megnyilvánuló kormányzati "figyelemelterelést". Simicska Lajos ötöst kapott Fodor Gábortól, aki kiemelte: Magyarországon most "kezdenek jönni az információk a korrupció mértékéről". Mint mondta, óriási problémák kezdenek kibontakozni elsősorban a földkérdésben, a magyar vidéknek ugyanis szerinte még a korábbi FKGP-s földművelésügyi miniszter Torgyán József sem adott akkora pofont, mint a jelenlegi kormány, amely csak egy szűk réteget enged földhöz.     

Mellár Tamás közgazdás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1998-2003 közötti elnöke közölte: konzervatív beállítottságú emberként úgy látja, a kormány többé-kevésbé jól mérte fel a problémákat, de azokra rendre rossz válaszokat adott. Hangsúlyozta, a kormány nem tudott profitálni az elmúlt két év több mint négyezermilliárd forintos tőkebevonásából, holott az egy "kisebb Marshall-segéllyel" is felér. Mellár Tamás a stagnáló gazdasági, foglalkoztatottsági és versenyképességi adatoknál is nagyobb bajként jellemezte a vidékfejlesztés elmaradását, valamint a fiatalok külföldre vándorlását.     

Hack Péter alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság, jogbiztonság és alkotmányosság nagyon is "húsbavágó tényezők", amelyek döntően befolyásolják az ország gazdasági teljesítményét. Kijelentette, egyetért a kormány hiánycsökkentésre, foglalkoztatásnövelésre és gazdaságélénkítésre irányuló törekvéseivel, de szerinte azok nem oldhatók meg a demokratikus értékek figyelmen kívül hagyásával, mivel Magyarországnak nincsenek olyan természeti erőforrásai, mint a "mostanában divatos Azerbajdzsánnak", vagy a közel-keleti diktatúráknak. Az alkotmányjogász emellett megjegyezte azt is, nem véletlen, hogy a fiatalok a jól működú nyugati demokráciákba és nem Kínába vágynak. Kiemelte, érdemes lenne odafigyelni a nemzetközi jogvédő szervezetek napokban közzétett jelentéseire, amelyekből szerinte az rajzolódik ki, hogy Magyarországon megrepedtek a jog uralmára épülő demokratizmus falai.     

Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója az elmúlt két év legnagyobb meglepetésének nevezte, hogy a Fidesz egy jobboldali radikális párt irányába tolódott el, ami miatt szerinte egy új konzervatív pártra is igény támadt. Meglepőnek és irracionálisnak minősítette továbbá, hogy Orbán Viktor politikai ellenfelei mellett "brutális és antidemokratikus" volt az alkotmányos intézményekkel, valamint a kultúra, a média és a gazdaság szereplőivel is. Mint mondta, két éve úgy gondolta, a kormány gazdasági kiegyezést javasol majd a stabilitás érdekében, ehelyett azonban azt érzékeltette, hogy a gazdasági élet egyetlen szereplője sincs biztonságban. Lengyel László szerint ennél nem is lehetne rosszabb gazdaságpolitikát folytatni.     

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke beszédében érzékeltette, hogy a jelenlegi helyzet vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a 2010 előtt történteket. Nem túlzás ugyanakkor szerinte Rubikonnak nevezni a kormányfő azon felvetését, hogy a következő két évre vonják meg a pártok állami finanszírozását. A jogvédő szervezet vezetője szerint a jelenlegi közhangulat mellett van rá esély, hogy elfogadjanak egy ilyen "demagóg" javaslatot, ebben az esetben azonban szerinte a 2014-es országgyűlési választást nem lehet majd szabadnak nevezni.