A portál értesülése szerint a külön személyi térítési díj összege az egy főre eső jövedelem 25 százaléka is lehet. A terv ellen tiltakozását fejezte ki a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A szakszervezet szerint már az étkezésért fizetendő térítési díj is nagy terhet ró a szülőkre, miután a nyersanyagnormára 50 százalékos rezsiköltséget is ráterheltek.

Ha valakinek sikerül bejuttatnia a gyerekét egy önkormányzati bölcsődébe, szinte ingyen vigyáznak rá, míg egy családi napközi vagy a magánbölcsőde 40–70 ezer forint havonta, függetlenül a család anyagi helyzetétől. Ez igazságtalan rendszer – hívta fel a figyelmet tavaly a Népesedési Kerekasztal. Szerintük az intézmény típusától függetlenül általánossá kellene tenni, hogy a szülők térítést fizetnek, a munkáltatókat pedig rá kellene bírni, hogy ehhez a díjhoz béren kívüli juttatás formájában hozzájáruljanak. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat az intézményrendszer bővítésére és a rászorulók térítési díjának mérséklésére használhatnák.

Ez az elképzelés korábban sem állt távol a kormánytól. – A bölcsőde szociális intézmény, igazságtalan, hogy most szerencsén vagy kapcsolatokon múlik a bejutás. Ha nem piacosítjuk a rendszert egy kicsit, nem lesz elég férőhely. Tízezer hiányzó hely nagyon sok, még uniós pénzből sem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani – magyarázta lapunknak Nyitrai Imre – azóta felmentett – helyettes-államtitkár.

Magyarországon tíz-tizenötezerrel kevesebb bölcsődei férőhely van, mint amennyire szükség lenne – úgy, hogy a bölcsődék közel 130 százalékos kihasználtsággal működnek. – Hazai forrás bölcsődeépítésre az elmúlt években sem volt, most sincs és a jövőben sem lesz – közölte Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára év elején. Azt is bejelentette, hogy az unió viszont a 2007–2013-as költségvetési időszakban közel 17 milliárd forintot ad erre a célra, ezért a kormány 6600 új férőhellyel számol.