Ha Magyarországon zuhant volna le vasárnap a Phobos-Grunt űrszonda – amely felett röviddel a felbocsátása után elveszítette az irányítást az orosz űrügynökség –, a biztosítók az emiatt bekövetkező károkért helytálltak volna – tudtuk meg Németh Pétertől, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. marketing- és kommunikációs vezetőjétől.

A szakértő hangsúlyozta: miután a repülő eszközök meghibásodása, összeütközése, lezuhanása csak igen ritkán okoz károkat, erre a legegyszerűbb ingatlan- és lakásbiztosítások is fedezetet nyújtanak. Ez egy extrém káresemény, de éppen ezért terjed ki rá szinte minden szerződés. Akinek tehát az ingó javaiban vagy ingatlanaiban egy műhold lezuhanása miatt keletkeznének károk, joggal számíthatna azok megtérítésére.

Ugyanez igaz a teljes körű casco-biztosítással rendelkező gépjármű-tulajdonosokra vonatkozóan is – mondta Németh Péter. Arra persze figyelni kell – tette hozzá –, hogy a szerződésben nem szerepel-e valamilyen korlátozás. Van ugyanis olyan biztosítási módozat, amely például csak a lopáskárra terjed ki.

Az élet- és balesetbiztosítások ugyancsak tartalmazzák a biztosítók kockázatvállalását a repülő eszközök okozta sérülés vagy halál esetére – közölte a szakértő. Jó tudni azt is – hívta fel a figyelmet egy további szempontra –, hogy miközben egy-egy vagyontárgyra csupán egyetlen érvényes biztosítás köthető, balesetbiztosítást viszont mindenki annyit köthet, amennyi pénze van, s ha sérülés éri, a biztosítóknak mindegyik szerződés után fizetniük kell.

Ha azonban valakinek nincs biztosítása, nemigen számíthatna rá, hogy a házára eső műhold okozta károkat bárki megtérítené. Ebben az esetben Németh Péter szerint az érintettnek csak egyetlen esélye lenne: közvetlenül perelni a károkozót, akinek a római jog egyik fontos alapelve szerint fizetnie is kellene.

Ezzel kapcsolatban felvetődik, vajon rendelkezik-e felelősségbiztosítással egy olyan veszélyes üzem, mint a Roszkoszmosz vagy a NASA. A szakértő konkrét információk híján úgy véli, valószínűleg nem. Egy baleset ugyanis – ha például egy űreszköz valamelyik nagyvárosra zuhan – szinte felmérhetetlen károkat okozhat.

Egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége persze rendkívül csekély, ám ha mégis megtörténik, nincs az a biztosító, amely képes lenne ezért jótállni. Németh Péter úgy gondolja, baleset esetén valószínűleg az űrhivatalok mögött álló kormányoknak kellene fedezniük egy esetleges balesettel kapcsolatos költségeket.

Az elszabadult orosz űrszonda esete arra is felhívja a figyelmet, hogy a világűrből lezuhanó tárgyak valós kockázatot jelentenek. A szakértő nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, de nem vitatta: ha valamilyen káresemény bekövetkezésének valószínűsége nő, a biztosítók változtatják a szerződési feltételeket.

Erre Magyarországon például a viharkárok kockázatának növekedése kapcsán volt már példa, és bevezették az oldalról eső jég fogalmát. De változtak a szélvihar meghatározásával kapcsolatos szerződési feltételek is, és van olyan biztosító, amely kikötötte, hogy a földrengés okozta károkra kiegészítő biztosítást kell kötni.

Németh Péter azonban nem számít rá, hogy a repülő eszközök okozta károk esetében is ez történne. Maga inkább úgy gondolja, hogy a biztosítók marketingmegfontolásokból megerősítik: ha lezuhanna egy műhold, kifizetnék az emiatt keletkezett károkat.