A pártok aláírásgyűjtése az alkotmányban szabályozott petíciós joghoz kapcsolódik, ahhoz a joghoz, hogy kiálljanak egy számukra fontos ügy mellett. Az aláírásgyűjtésre az adatvédelmi törvény előírásai vonatkoznak, azt be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba - mondta a távirati iroda érdeklődésére Jóri András adatvédelmi ombudsman.

Az aláírásgyűjtő ívet aláírók hozzájárulnak ahhoz, hogy a párt kezelje személyes adataikat. Nagyon fontos, hogy az aláírók önként hozzájáruljanak adataik kezeléséhez, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az ív aláírása előtt tájékoztatást kapjanak arról, később mire fogják ezeket az adatokat felhasználni - tette hozzá az adatvédelmi biztos. Mint mondta, az adatok felhasználásának lehet célja a konkrét ügy - jelen esetben a nyugdíjjal kapcsolatos álláspont - képviselete, de az aláírásgyűjtésnek lehet a célja az is, hogy a párt később megkeresse az ívet aláírókat, vagyis építse, bővítse a szimpatizánsainak az adatbázisát. Arról külön tájékoztatni kell az ívet aláírókat, hogy adataik - nevük, lakcímük, telefonszámuk, e-mail címük - bekerülnek a szimpatizánsi adatbázisba.

Az adatkezelés időtartama célhoz kötött, azaz, ha valaki csak demonstrálni szeretné, hogy támogatja valamely párt kezdeményezését, az adatait meg kell semmisíteni, amint megszűnik az adatkezelés célja.

Természetesen, amennyiben az állampolgár hozzájárult, hogy a párt a továbbiakban is kapcsolatot tartson vele, úgy adatainak tárolása, kampánycélra felhasználása jogszerű, egészen addig, amíg nem kéri adatainak törlését a nyilvántartásból. Tiszteletben kell tartani továbbá az aláíró jogát, hogy hozzáférhessen az adataihoz, töröltesse azokat, a gyűjtő szervezetnek pedig biztosítania kell az adatbázis technikai védelmét, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá - mondta az adatvédelmi biztos.

A petíciós jog érvényesítése érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtésre - ha az népszavazásra, népi kezdeményezésre nem irányul - nem vonatkozik az a moratórium, ami az országos népszavazási kezdeményezésekre igen: a jogszabály szerint ugyanis nem lehet aláírást gyűjteni az országgyűlési képviselők általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül.

A Fidesz nyugdíjas tagozata egy kormánydokumentum alapján attól tart, hogy az MSZP-kormány 70 évre akarja emelni a nyugdíjkorhatárt. Az ellenzéki párt akciója keretében egyebek közt azt kérdezik az állampolgároktól: egyetértenek-e azzal, hogy ne emelkedjen 70 évre a nyugdíjkorhatár, hogy ne csökkenjen 15-20 százalékkal az újonnan nyugdíjba vonulók nyugdíja, valamint hogy ne lehessen privatizálni a nyugdíjpénztárakat.

Az MSZP a "nyugdíjkatasztrófa ellen" kezd aláírásgyűjtésbe; az akció célja, hogy a szocialisták egyértelművé tegyék, mit gondolnak a nyugdíjrendszerről. Az MSZP azt kérdezi a választókról: egyetértenek-e azzal, hogy ne lehessen 70 évre emelni az alapnyugdíj kifizetésének korhatárát; hogy ne valósulhasson meg az az elképzelés, amely 15-20 százalékkal csökkentené az újonnan nyugdíjba vonulók öregségi nyugdíját; továbbá hogy az éves nyugdíjemelést a jelenlegi rendszerben számolják ki, azaz megfelelő mértékű gazdasági növekedés esetén a nyugdíjakat az inflációt meghaladó mértékben kelljen emelni.