Az elemzés szerint a közel 700 ezres hallgatottságú műsorban a magyar belpolitikáról szóló tudósítások 74 százalékában esik szó a kormánnyal vagy más Fidesz-KDNP-s politikusokkal kapcsolatos történésekről. Az erős fideszes fölényhez hozzájárul, hogy a Déli Krónika nemcsak a sztártémákat - a vizsgált időszakban többek között az új választási törvényt vagy az egyházügyi törvényt -, de a máshol kevesebb visszhangot kapó kormányzati szakpolitikai kezdeményezéseket - határon túli osztálykirándulások, kisiskolák újranyitása, informatikai fejlesztések - is hosszabb, akár egy percet is meghaladó riportokban mutatja be.

Az ellenzéki pártok közül még az MSZP-ről esik a legtöbb szó: a belpolitikára szánt műsoridő 19 százaléka szól a szocialistákról. A Jobbikról csak kivételes esetekben, az összes tudósítás 6 százalékában kerül be hír – ilyen például a gyöngyöspatai választáson aratott siker vagy a Budapest Airport privatizációjának firtatása. Az elemzés szerint az LMP-t szinte teljesen mellőzi a Déli Krónika: két hét alatt mindössze három alkalommal, a választási törvény tervezete, a parlamenti félév értékelése és Schiffer András felszólalási rekordja kapcsán esett szó – néhány másodperc erejéig – az ökopártról.

Az elemzés arra is kitér, hogy ugyan a szocialistákhoz kapcsolódik ugyan a legtöbb hír az ellenzéki pártok közül, de ezek közel fele (48 százaléka) negatív kontextusban érinti az MSZP-t. A vizsgált időszakban a Déli Krónika többször és alaposan beszámolt a volt szocialista minisztert és titkosszolgálati vezetőket érintő kémügy fejleményeiről, de bekerültek olyan máshol kisebb publicitást kapott hírek is, mint a volt újbudai polgármester ügyének legújabb állomása vagy a dombóvári szocialista polgármester kálváriája. Ugyanakkor, a szocialisták a róluk szóló hírek 35 százalékában saját kezdeményezésű, számukra pozitív témákkal is szóhoz jutottak. Ilyen volt többek között a bankok törlesztőrészlet-számítási gyakorlatát támadó sajtótájékoztatójuk vagy Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének kritikája. A Jobbik egyaránt kapott hideget és meleget a műsorban: a tudósítások 59 százaléka pozitív, 35 százaléka negatív színben tüntette fel a pártot. Az LMP kevés megjelenése között viszont nem volt kritikus hír – közli a Policy Solutions.

A politikusi nyilatkozatokat tekintve némileg jobban állnak az ellenzéki pártok, mint a hírműsor témaválasztása terén. A bejátszások 64 százalékában beszél Fidesz-KDNP-s politikus vagy a kormány valamely tisztségviselője. A kormányzati munkáról szóló hírek esetében a legtöbbször egyáltalán nem jut szóhoz egyetlen ellenzéki politikus sem. A legnagyobb arányban még a szocialistáknak jut műsoridő: megszólalásaik a Déli Krónika összes bejátszásának 23 százalékát teszik ki. Átlagosan minden 10 percből 1 perc jut a jobbikosoknak, az LMP-s politikusok pedig a legritkább esetben (a megszólalások 2 százalékában) kerülnek a mikrofon elé.

A leghallgatottabb magyar rádió

A Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap kedden közölte, hogy a nyár első hónapjában is a Kossuth Rádió volt a leghallgatottabb magyar rádió. A közszolgálati csatornát naponta átlagosan 1 millió 702 ezren, hétköznaponként pedig átlagosan 1 millió 848 ezren választották, 300-400 ezerrel többen, mint más rádiókat. Az MTVA közleménye szerint a 180 perc című műsor a reggel hat és kilenc óra közötti időszak legnépszerűbb adásának bizonyult, és hétköznaponként átlagosan 769 ezerre emelkedett a Déli Krónika hallgatottsága is, amely Magyarország legnépszerűbb rádiós hírműsora. 

Másfél éves hallgatottsági rekordot állított be a Kossuth Rádió vidékmagazinja, a hajnal öt és hat óra között jelentkező Hajnal-Táj, amit átlagosan 571 ezren választottak. Ez azt jelenti, hogy a hajnalban rádiózók több mint negyven százaléka a közszolgálati adóra hangolt. Az alap közleménye szerint a Kossuth Rádió első féléves átlagos hallgatottsága is nőtt 2010 azonos időszakához képest. Az adót 2011. január és június között naponta átlagosan 1 millió 586 ezren választották, 26 ezerrel többen, mint a tavalyi év ezen időszakában.  A közleményből kiderül, hogy erősödött a Petőfi Rádió is. Az adó a 15-29 éves, a 18-49 éves és a teljes népesség körében is növelte hallgatottságát 2010 első félévéhez képest. A Magyar Rádió Zrt. 2010 novemberében kinevezett vezetősége szerint mindez arra utal, hogy a műsorsávok fejlesztése, az elindított új műsorok és a közmédia rendszerének összehangolása erősítette a rádió piaci pozícióit.