A Fidesz szerint a leghatározottabban fel kell lépni a gyűlöletkeltéssel és a romák ellen elkövetett bűncselekményekkel szemben, de nem lehet egy egész országot rasszistának nevezni - mondta Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke, miután pénteken Budapesten találkozott Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság alelnökével, az unió emberi jogi és biztonsági ügyekben illetékes biztosával.

Balog Zoltán a találkozó után azt mondta, a romákkal szemben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban Jacques Barrot-val egyetértettek abban, hogy a gyűlöletkeltés és a gyilkosságok megengedhetetlenek, ezeket nem lehet eltűrni egy demokráciában, és minden politikai erőnek össze kell fogni, hogy ezeket megakadályozza.

Ugyanakkor hozzátette: abban is egyetértettek, hogy "nem jó tendencia, ha egy egész országot lerasszistázunk" olyan bűncselekmények kapcsán, amelyekben a tettesek személye még nem derült ki.

 "Lépjünk fel a leghatározottabban mindenfajta gyűlöletkeltéssel, a kisebbségek megalázásával szemben és a velük kapcsolatos erőszakos bűncselekményekkel szemben, másrészt pedig őrizzük meg a józanságunkat, várjuk meg, hogy a rendőrség eredményeket produkáljon, és olyan esetekben, ahol nem egyértelmű a rasszista indíték, vagy kiderült, hogy nem is az volt, akkor ott ne próbáljunk meg hangulatot kelteni, mert az senkinek nem jó" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Elsősorban a rendőrség feladata, hogy tetteseket prezentáljon ezekben az ügyekben.

A fideszes politikus szerint Jacques Barrot-val beszéltek arról is, hogy Magyarországon súlyos problémák vannak a roma pénzek felhasználásával, mert csak a támogatások 10 százaléka érkezik meg a címzettekhez. Balog Zoltán szerint Magyarországon a 2006 őszén tapasztalt rendőri brutalitás óta egy rossz tendencia indult el. Úgy gondoljuk, hogy a rendőrség munkáját "mindenféle politikai tehertétel" akadályozza, az emberi jogi elvárásokat a rendőrség nem tudja betartani, részben pont egyfajta "politikai háttérutasítás miatt" - fogalmazott.

Utalt arra, hogy a gyülekezési törvényt adott esetben aggályosan korlátozzák, indokolatlanul betiltanak demonstrációkat, más esetben pedig túlságosan lazán kezelik, például a budai Várban történt gyűlöletkeltő demonstráció esetében. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az említett neonáci demonstráció miatt a Fidesz egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely áttekintené, hogy a rendőrség és az igazságügyi és rendészeti miniszter milyen módon hozza meg döntéseit az ilyen rendezvényekkel kapcsolatban.

"Sajnáljuk, hogy a Fidesz olcsó belpolitikai csörtéihez próbálja felhasználni az unió vezető tisztségviselőit, ahelyett hogy a valódi magyar érdeket tartaná szem előtt" - reagált az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében Veres József, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának szocialista tagja. Emlékeztetett arra, hogy Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter és Balázs Péter külügyminiszter azért hívta meg Magyarországra Jacques Barrot-t, hogy előmozdítsák az Európai Unión kívül élő határon túli magyarokkal való kapcsolattartást.

A Fidesz megtehette volna, hogy felsorakozik a kormány kezdeményezése mögé, és kivételesen nem csak kommunikációs kampánycsatájához használja fel a határon túli magyarokat és az Európai Uniót, szomorú, hogy nem élt a lehetőséggel - fogalmazott a kormánypárti politikus.