Szávay István az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: a szocialisták "ámokfutásához" képest örömteli változásokat is hoztak a kormány intézkedései, de könnyített honosításon kívül nagyrészt csak szimbolikus eredményekről lehet beszélni. Az irány jó, de az intenzitás koránt sem elegendő, sokkal határozottabb diplomáciai, nemzetpolitikai lépésekre van szükség. Némi egészséges önkritikát szükségesnek tartottak volna, és elvárta volna, hogy az esetleges hiányokat legalább minimális mértékben feltárja az anyag, és, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részt vegyen a beszámolón - közölte.

Megjegyezte, hogy a honosításról a beszámoló csak röviden szól, és sok érintett egészen másként vélekedik az ügyintézéséről, mint a kormányzat tagjai, a munka nem halad megfelelő tempóban, több alkalmazottra, konzulra, nagyobb háttérapparátusra lenne szükség. Szóvá tette, hogy a csángómagyarok sehová sem fordulhatnak segítségért állampolgársági kérdésekben, és probléma, hogy a hivatalos dokumentumok lefordítása nagy költséggel jár. Szomorú problémának nevezte, hogy magyarul nem tudók jutnak pénzért állampolgársághoz, és szerbiai, valamint ukrán példákat említett.

Üdvözölte a külhoni magyar óvodák éve programot, amely szerinte akkor lehet teljesen sikeres, ha a kisiskolák éve programot is hasonló szakértelemmel vezénylik le. Mint mondta, örömmel fogadták a Máért összehívását, de kritizálta a meghívottak szerinte önkényes kiválogatását. A képviselő az "elszakított magyarság megerősödését" szolgáló gyakorlati döntések meghozatalát sürgette a Máért-en. Szintén kritizálta a szervezetek kiválasztását a Magyar Diaszpóra Tanács esetében. Bírálta a nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztását is, és szóvá tette, hogy az ellenzéki pártoknak még javaslattételre sem volt lehetőségük, számos intézménynél a Fidesz baráti kapcsolatai döntöttek. A Jobbik tartózkodni fog a szavazásnál - jelezte az ellenzéki politikus.

A fideszes Csóti György fontosnak tartotta, hogy a kormányváltás után helyére került a határon túli magyarok ügye a magyar politikában, azt is üdvözölte, hogy ezt az Országgyűlés is deklarálta azzal, hogy létrehozta az ezzel foglalkozó bizottságát.  A képviselő a nemzetpolitikát nem külügynek, hanem speciális belügynek nevezte, amelynek azonban vannak külpolitikai vonatkozásai. Szerinte a nemzetpolitikának a jövőben az autonómiatörekvések támogatására kell fókuszálnia, arra, hogy segítse az elszakadt nemzetrészek önrendelkezési jogának kiteljesedését. A politikus kiemelten szólt az anyanyelv használatának jogáról is.

A független Mile Lajos azt mondta: az LMP egyetért a kormánynak a határon túliak támogatására irányuló törekvéseivel, de szerinte a jelentés csak ezeket tükrözi, a valóságot nem tartalmazza. Hiányolta a "szekértáborok" harcáról szóló részt a beszámolóból. A képviselő bírálta a baloldalt, amelynek politikájában nem szerepel kiemelt helyen a határon túli magyarokkal való törődés, de a jobboldalt is, amely szerinte kisajátítja az ügyet, és eközben "hajlamos elhanyagolni a demokratikus elemeket", gyakran választ aránytalan, torz megoldásokat. Ezek között említette Nyírő József újratemetését.

A jobboldal szerinte úgy viselkedik, mint aki jogosult megítélni, ki az igaz magyar a határon túl, és ki nem az. Szerinte a határon túliaknak nyújtandó támogatások elosztásánál nem kapnak elegendő súlyt az érintettek, bizonyos szervezetek kiemelt elbánásban részesülnek, míg mások egy fillért sem kapnak.Tragikusan fogy a magyar népesség - jelentette ki, hiányolva ennek kimondását a beszámolóból, és azt mondta: a szembenézés bátorsága nélkül a beszámoló inkább elfed mint feltár. A képviselőt új fejezetet sürgetett a határon túli magyarokkal kapcsolatos bánásmódban, és azt, hogy túl lépjelnek a szekértáborok harcain. Mint mondta, a beszámoló erről nem tudta meggyőzni az LMP politikusait, ezért nem fogják azt támogatni.

A fideszes Varga István szerint nagy ívű beszámolóról tárgyal a Ház, amelyet frakciója minden tekintetben támogat. Egyetértett azzal, hogy Trianon óta a népességfogyás tekintetében hatalmas veszteségeket szenvedett el a nemzet, ezrét azt mondta: "komolyabb és egyértelműbb kormányzati intézkedést kérünk, hogy a magyarság megmaradjon", és a következő évszázadokban is éljenek magyar ajkúak Erdélyben. Bírálta a szocialistákat, amiért Victor Ponta román miniszterelnökkel kívánják megvalósítani politikai törekvéseiket és sajnálatát fejezte ki, amiért más országokkal ellentétben Magyarország nem képes egységes nemzetpolitikát képviselni.

Az autonómiát nevezte a magyarság megmaradását szolgáló egyetlen eszköznek, mint mondta, a szórványban élők, a felvidékiek vagy az erdélyiek számára egyaránt ez jelentheti a megoldást. Ugyancsak bírálta Szlovákiát, amiért úgy tölti be Európa kulturális fővárosának címét, hogy nem emlékezik meg a magyar múltról. Dicséretesnek nevezte a határon túli magyar egyetemek támogatását, de bírálta, hogy a Bolyai egyetemet nem kapta vissza a magyarság. "Milyen európai politika ez, művelt politika ez, hogy elvették az egyetemeinket, elvették a könyvtárainkat, az épületeinket, mindent elvettek, és most, kilencvenvalahány esztendővel a trianoni békeszerződés után nem vagyunk arra képesek, hogy egy államilag finanszírozott egyetemünk legyen?" - tette fel a kérdést a politikus.