A kutatási eredmények a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készített júliusi közvélemény-kutatásának összefoglalójában olvashatók, amelyet az MTI-hez is eljuttattak. A felmérés egy másik eredménye szerint egy most vasárnapi választás után hárompárti parlament alakulna: a Fidesz 54, az MSZP 11, a Jobbik 7 százalékot érne el a voksoláson.

A kutatók szerint figyelemre méltó, hogy a Jobbik előretörésére adott válasznak szánt szocialista őrségötlet a Fidesz-szimpatizánsok körében népszerűbb (20 százalék), mint a szocialista táborban (15 százalék). Szintén figyelmet érdemel, hogy a nyíltan jobbikosok is tanácstalanok: 42 százalékuk több rendőrt kíván, 43 százalékuk pedig a Magyar Gárdát szeretné. Utóbbi adat alátámasztja azt a feltételezést, hogy a szélsőséges párt június elejére "összeverbuvált" szavazótábora közel sem homogén. A közállapotok tarthatatlanságában egyetértenek, de a helyes kezelési módban már sokkal kevésbé.

A vizsgálat szerint a Jobbik-tábor sokszínűségére utal támogatóinak heterogén 2006-os politikai identitása. A pártot most támogatók 27 százaléka volt korábban szocialista szavazó, 25 százalékuk pedig eleinte a Fideszt támogatta. Noha ezt ma már nem lehet közvélemény-kutatással felbecsülni, valószínűsíthető, hogy a kisgazdapárt sok egykori szavazója (akik később az MSZP vagy a Fidesz táborához csatlakoztak) is átváltott a Jobbikra. Az adatok jól mutatják: tévedés, hogy a kiábrándult MSZP-sek mind egy szálig a radikális párthoz csatlakoztak volna. Jelentős, de pontosan fel nem becsülhető részük inaktívvá vált, mások pedig a Fidesz támogatói lettek. A polgári párt száz szavazójából hét 2006-ban még a szocialistákat választotta.

Az MSZP-tábor lassú, de biztos szivárgása nem meglepő: a kormánypolitikával a városi eliten kívül továbbra sem tudnak sokan azonosulni. A felmérés szerint Bajnai Gordont a többség (52 százalék) nem tartja alkalmasnak a válságkezelésre.

Igaz, ez a szám júniushoz képest javult, a hivatalban töltött századik nap körüli eredménykampánynak volt tehát némi hatása. A továbbra is magas elutasítás azonban mutatja, hogy a kormányfő keze meg vannak kötve, s dacára minden kommunikációs erőfeszítésnek, nem tudott bizalmat szerezni a választóktól.

A kutatók szerint a baloldal válságát és a baloldaliak elbizonytalanodását mutatja a határon túli magyarsághoz való tanácstalan MSZP-s viszony. Az öt évvel ezelőtti merev elutasítás mára a külhoni állampolgárság elfogadásává szelídült. Míg 2004-ben a népszavazáson fej fej melletti eredmény született, ma már az összes megkérdezett 68 százaléka támogatná a kettős állampolgárság bevezetését. Sőt, a szocialista párt támogatóinak 38 százaléka is igennel voksolna. Érdekesség és újabb bizonyíték a Jobbik-szimpatizánsok sokszínűségére, hogy csak 75 százalékuk adna magyar állampolgárságot a határon túliaknak, miközben a fideszesek 87 százaléka vállal velük szolidaritást. "Ezek alapján kissé más színben tűnik fel a Jobbik "Magyarország a magyaroké" jelszava - írják az elemzők.

A felmérés szerint egy most vasárnapi választás után hárompárti parlament alakulna: a Fidesz 54, az MSZP 11, a Jobbik 7 százalékot érne el a voksoláson.

A reprezentatív felmérés július 20-a és 22-e között készült ezer fő megkérdezésével.