"Legyen az ország mindenkié. Ideje, hogy azok is jó nagy szeletet kanyaríthassanak az ország tortájából, akik a rendszerváltozáskor kimaradtak az osztogatásból, bár jelenlegi kormányunk gazdasági bővülés helyett legfeljebb az ország határait is elérő pénzpiaci válság terheit kínálhatja fel a panelban élőknek" - így adta meg az alaphangot a lakótelepi képviselők műhelyének tegnapi tanácskozásán Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.

A komor hangulatot László Tamás, a párt "panelszakértője" fokozta: a rendszerváltozás óta 35-45-szörösére emelkedtek a távfűtéses lakások kiadásai. Míg húsz évvel ezelőtt négyzetméterenként 200-250 forintos rezsivel számolhattak a panellakók évente, az idén ugyanez már 650 forint. Ez különösen a nyugdíjasokat és a kisgyermekes családokat érinti érzékenyen, akik közül sokan éheznek összkomfortos lakásukban. Ezt az ellentmondást a jelenlegi kormány meg sem próbálja feloldani. A jelenleg is futó panelprogram egyszerű műszaki kérdésként kezeli a lakótelep-rehabilitációt, holott ennél sokkal többről van szó.

Példaként a XV. kerületet említette az ellenzéki honatya, ahol a lakosság hatvan százaléka panelban él, és a szociális kiadások a panelfelújítások támogatásának a kétszeresét teszik ki. Még ennél is nagyobb baj, hogy a szűkített programra is rossz választ adnak - véli László Tamás. A hazai hőszigetelési szabvány alig hét centiméter, míg a szomszédos Szlovákiában 12, Németországban 15. Így még a nagy költséggel felújított lakások sem tekinthetők korszerűnek. Az így elért hőmegtakarítás csupán töredéke az elvártnak, hiába hirdeti az ellenkezőjét a kormány. (Az önkormányzati minisztérium a Műegyetem méréseire hivatkozva állítja, hogy a szigeteléssel 17 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami a fűtéskorszerűsítéssel megduplázható.)

A panelprogram elsősorban a helyi lobbistáknak és az építőipari cégeknek jó. Székesfehérváron például az önkormányzattól függetlenül kivitelezőt kereső társasháznak 33 százalékkal olcsóbb árat sikerült kialkudnia, mint a városnak. Ha minden pályázó szabad kezet kapott volna, akár 1,8 milliárddal kevesebbe is kerülhetett volna a helyi program.

A Fidesz szakpolitikusa szerint a szocialisták egy jottányit sem jutottak közelebb a panelprobléma megoldásához, viszont elvesztegettek rá több milliárd forintot és hat évet. A lakótelepen élők jobban jártak volna, ha a Fidesz programja valósult volna meg.

Valóban?

Nos, a 2000 decemberében meghirdetett Széchenyi-terv a következőkhöz biztosított állami támogatást: utólagos hőszigetelés, nyílászárók cseréje, az épületgépészet korszerűsítése. Az akkori kiírás szerint az igényelt állami támogatás nem haladhatta meg a költségek harmadát, és csak azon lakóközösségek pályázhattak, amelyek önkormányzata állta a másik harmadot. Hol itt a különbség?

Akkor hárommilliárd forintot kitevő állami forrásból évente több ezer lakás korszerűsítését tartották megvalósíthatónak. A program első évében 83 pályázatból 29 valósult meg, a következőben 272-ből 18. Két év alatt összesen 1987 lakás újult meg. A pályázatokon megítélt 1,5 milliárd forintból pedig összesen 215 millió fogyott el.

Egyik program ide, másik program oda: a lakótelepen élők díjhátraléka tavaly elérte a négymilliárd forintot.