Fidesz-MSZP: egekben a különbség
Az április 7. és 17. között 1006 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt megkeresésével végzett kutatás kimutatta, hogy bár általánosan rossz a közhangulat, áprilisban a választási hajlandóság 59 százalékos volt.
A Fidesz az összes megkérdezett körében 2 százalékpontot javítva 30 százalékon áll, míg az MSZP változatlanul 11 százalékos. A két kisebb parlamenti párt, az MDF és az SZDSZ támogatottsága egyaránt 1 százalék. A Jobbik szavazóinak aránya jelenleg 3 százalék a teljes lakosság körében, a többi parlamenten kívüli kispárt együttes támogatottsága pedig 1 százalékos.
A biztos pártválasztók közül a felmérés szerint hetven százalék adná voksát a Fideszre és 18 százalék az MSZP-re. A két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF pedig 2, illetve 1 százalékot kapna. A Jobbik viszont - a kutatások során először - elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt a biztos pártválasztók körében.
Továbbra is negatív a felmérések szerint a Gyurcsány-kormány utólagos megítélése; az összes megkérdezett 73 százaléka adott negatív és 23 százalék pozitív értékelést.
A politikával kapcsolatos általános elégedetlenséget jelzi, hogy a megkérdezettek közel fele (47 százalék) mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel elégedetlen.
A Bajnai-kormány felállása után sem változott érdemben a közhangulat, a válaszadók közel hattizede továbbra is az előre hozott választások mellett áll - olvasható a tanulmányban. A válaszadók 28 százaléka tartja alkalmasnak Bajnai Gordont miniszterelnöknek, 42 százalékuk szerint alkalmatlan erre a posztra, sőt a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az MSZP szavazói továbbra is inkább Gyurcsány Ferencben bíznak (44 százalék), mint Bajnai Gordonban (27 százalék).