FH: sokat rontott a Fidesz Magyarország helyzetén
A Freedom House szerint tavaly, a Fidesz hatalomra lépése óta romlott a demokrácia helyzete Magyarországon. A nemzetközi jogvédő szervezet minden évben értékeli a posztszovjet térség országait, hét szempont alapján, és ezek alapján megállapít egy általános demokrácia-pontszámot.
Az értékelésben az 1 jelenti a legjobb osztályzatot, a 7 pedig a legrosszabbat: idén Magyarország 2,61 pontot ért el. Az érték tavaly 2,39 volt. Ezzel a pontszámmal hazánk még mindig a konszolidált demokráciák közé tartozik, ám nem a legjobbak közé: 1 és 1,99 közötti pontszám között tekint a szervezet egy országot példaértékűnek, és 2,99-ig konszolidált demokráciának.
Magyarország a hét mutató közül négyben is rontott: esett a pontszámunk a civil társadalom, a média függetlensége, a nemzeti demokratikus kormányzás és az igazságszolgáltatás terén is. A négyből két témában (a sajtószabadság és a kormányzás kérdésében) ráadásul fél pontot esett a megítélésünk, ami már jelentős esés, azt jelenti, fontos változás állt be az ország berendezkedésében azon a téren - magyarázza a szervezet a kutatás módszertanáról közölt fejezetben.
A Freedom House jelentése ismerteti az elmúlt egy év jelentősebb eseményeit, és összefoglalja, miért rontott az ország megítélésén. "Májusi beiktatása és az év vége között az Orbán-kormány hűséges pártkádereket nevezett ki kulcsfontosságú intézmények élére; elfogadott egy visszamenőleges adótörvényt és korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét miután az meg akarta semmisíteni a szabályt; drasztikusan lecsökkentette a közszférában dolgozók jogi védelmét; megszabadult a Költségvetési Tanácstól, melynek feladata az ország büdzséjének független vizsgálata volt; egyéni képviselőkkel nyújtatott be törvényjavaslatokat, alkotmánymódosításokat is, hogy megkerülje a kormány által benyújtott törvények esetében kötelező egyeztetést; megkurtította a szólásszabadságot az új médiatörvény elfogadásával; megfélemlítette az igazságszolgáltatást azzal, hogy behívatta egy parlamenti meghallgatásra azokat a bírákat, akik a 2006-os zavargások ügyében ítélkeztek; úgy változtatta meg a választási szabályokat, hogy az októberi önkormányzati választásokon azok a kormánypártnak kedvezzenek, és államosította a kötelező magánnyugdíj-pénztárakban összegyűlt megtakarításokat" - írja a jelentés.
A Freedom House megjegyzi: a fentieken kívül problémás retorikai elemeket és politikai szimbólumokat is használt a kormánypárt. Ezek közé sorolták a "fülkeforradalom" emlegetését és a "Nemzeti Egyetműködés Nyilatkozatának" elfogadását és annak elrendelését, hogy azt kifüggesszék minden közintézményben. A szervezet szerint a Jobbik szavazbázisát próbálta "közömbösíteni" a Fidesz azzal, hogy lépéseket tett a határon túli magyarok és Trianon ügyében és azzal, hogy a Szent Korona-tant visszahozta a közbeszédbe.
A jelentés megemlíti Schmitt Pál köztársasági elnöki kinevezését is, mivel Sólyom László "túl független és aktivista volt", valamint hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András elleni támadásokat is.
"A kormány lépései és retorikája mindeddig azt sugallja, hogy alá akarja ásni a liberális demokráciát Magyarországon. Igaz, ez az erőfeszítés nem egy arra irányuló lépés, hogy nyílt diktatúrát hozzanak létre, ám úgy tűnik, igenis célja a politikai, intézményi és alkotmányos keretek olyan átalakítása, hogy a Fidesz-KDNP blokkot a belátható jövőben a hatalomban tarsa, és hogy végül a magyar társadalmat egy konzervatívabb, korporatív-autoriter irányba fordítsa" áll a jelentés összefoglalásában.
Az egyik legnagyobb esést hazánk a "Nemzeti Demokratikus Kormányzás" témakörében könyvelhette el, az indoklás szerint azért, mert a Fidesz lépései "aláásták a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, meggyengítették a jogállamot, ami az ország történetében 1989 óta a legnagyobb visszaesést jelenti."
A választási rendszer témakörében nem javult és nem is romlott a helyzet: a szervezet tudomásul veszi a képviselők számának csökkentését, és úgy véli, hogy bár az új szabályok kedvezhetnek a kormánypártoknak, lehetséges, hogy az erőviszonyok kiegyenlítődnek és a választások minőségében nem lesznek negatív változások. A dokumentum hangsúlyozza: a Parlamentben és a kormányban mindig is alulreprezentáltak voltak a nők, és ez most tovább romlott.
A civil szféra esetében is romlott a pontszámunk: a Freedom House megjegyzi, hogy bár sok nem kormányzati szervezet működik hazánkban, a magánadományozás nem jellemző, ezért a civilek túlságosan is az Európai Unióra és a kormányra kell, hogy támaszkodjanak pénzügyileg. Ebből a szempontból pedig negatívan értékelték a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Civil Alap forrásainak befagyasztását, költségevetésének csökkentését.
A média függetlensége volt a másik olyan terület, ahol fél ponttal, azaz jelentősen romlott megítélésünk: az új médiatörvény "drasztikusan lecsökkentette a közszolgálati televízió és rádió függetlenségét és új szabályozó hatóságot állított fel elsöprő hatalommal a az elektronikus média, a nyomtatott sajtó és az internet felett."
Romlott az igazságszolgáltatás helyzetére adott pontszám is: a bírák megfélemlítéseként értékelték a 2006-os zavargások felett ítélkezők meghallgatását, és nehezményezik az Alkotmánybíróság jogkörének megkurtítását is.
