Felülvizsgálják a ppp-beruházásokat

Felülvizsgálják az elmúlt két kormányzati ciklusban elindított, magántőke bevonásával elkészült beruházásokat. Erről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára beszélt Kiskunfélegyházán.

A fejlesztések szakmai ellenőrzése elmaradt, a megvalósítás minőségét, a gazdaságos üzemeltetés lehetőségét nem vizsgálták - indokolta a döntést Hegmanné Nemes Sára a PPP-konstrukcióban épült helyi sportcsarnokban, Kapus Krisztiánnal, a térség országgyűlési képviselőjével, polgármesterjelölttel együtt tartott sajtótájékoztatóján.

"Nem zárkózunk el a szerződések felbontásától abban az esetben, ha úgy látjuk, hogy súlyosan sérül a közérdek" - mondta a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár.

Hegmanné Nemes Sára az MTI kérdésére közölte: a költségvetést 3000 milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidő végéig a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek.

"A beruházások jelen értékét megvizsgálva - amibe kerülhetett egy létesítmény felépítése - az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek harmadába, negyedébe került a magántőke bevonásával elkészült beruházás" - fűzte hozzá az államtitkár.

Hegmanné Nemes Sára utalt a vizsgálatok eredményére, melyek azt mutatják: megvan a kivitelező és a finanszírozó haszna, s az üzemeltetési költségeken keresztül is jelentős összeget kivesz a magánszektor a PPP-konstrukcióban épített létesítmények működtetéséből. Emlékeztetett arra: a magánbefektetőnek semmilyen kényszere nincs arra vonatkozóan, hogy megtöltse például a sportcsarnokot bevételt hozó rendezvényekkel, mert az ő bevétele akkor is biztosítva van, ha a létesítmény üresen áll.

Az államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy "az állam vállal minden kockázatot, minden finanszírozást, míg a magánszféra többszörös haszonra tesz szert, kockázat nélkül". Közölte: "ezek Pannon PPP-konstrukciók", nem a klasszikus PPP-konstrukciók. Utalt arra, hogy az Európa nyugati felén meghonosodott konstrukcióban a magánszféra vállalja a beruházást és az azzal járó kockázatot, mind a finanszírozásban, mind a működtetésben. Az előző nyolc év szocialista kormányai által támogatott konstrukcióban csak az állam kockáztat - fogalmazott Hegmanné Nemes Sára.

A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program elindításáról 2004 júniusában döntött az akkori kormány. Az eredeti tervek szerint a program keretében 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna. Központi támogatást e beruházásokhoz csak PPP-s megvalósítás esetén adott a költségvetés.
Kapus Krisztián (Fidesz) országgyűlési képviselő, polgármesterjelölt elmondta: a kiskunfélegyházi sportcsarnok után 10 éven keresztül évente 400 millió forintot kell fizetni a magánbefektető részére, s ez teljesíthetetlen a súlyos adóssággal küzdő önkormányzat számára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.