Lázár János frakcióvezető csak maga negyvenhat módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, és akkor még nem is beszéltünk Pokorni Zoltánról, aki a belső ellenállás afféle vezéregyéniségének számít egykori oktatási miniszterként.

Orbán Viktor tehát most legalább a szakmai ellenállást igyekezett a maga módján a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni, s ennek érdekében önmagát, illetve saját meg győző erejét vetette be, amikor a múlt héten, közvetlenül a törvény beadása előtt fogadta a hallgatói önkormányzatok és a doktoranduszok képviselőjét. Jól számított: mindkét szervezet a korábbiaknál sokkal békülékenyebb hangot ütött meg a találkozó után, s Hoffmann Rózsa is elégedetten nyilatkozott abban a hiszemben, hogy a szakmai ellenállás méregfogát kihúzták.

A korábbi viták fényében meglepő, hogy a felsőoktatási jogszabálytervezetben nem változott az intézmények száma: tizenkilenc állami egyetem, kilenc állami főiskola, két magán-, öt egyházi egyetem, huszonegy egyházi és tizenegy magánfőiskola szerepel a 110 oldalas dokumentumban. Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a tervezetből kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás, ami azért lényeges, mert egy korábbi változat szerint az egyetemeket megszüntették volna, s a jövőben tudományegyetemként – ehhez rendkívül magas mércét megállapítva – vagy főiskolaként folytathatták volna. Lesz viszont helyette kutatóegyetem, illetve alkalmazott kutatások főiskolája (valószínűleg ezek ugyanazt a tartalmat takarják, mint a korábbi elképzelés –A szerk.). Szakértők szerint ugyanakkor a főiskolák többsége rosszul jár majd, mester- és osztatlan képzést ugyanis csak akkor indíthatnak, ha erre a kormány is engedélyt ad, ami nem túl valószínű, illetve, ha a realitásokból indulunk ki, akkor a helyi erők lobbierejétől függ majd. Megváltozik a intézmények finanszírozása: míg korábban a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a keretszámokat (vagyis a hallgatók döntését háttérbe szorítva központilag határozzák majd meg, hogy mely intézményben hány hallgatót milyen szakokon képezzenek).

Bevezetik az új, legfeljebb öt féléves felsőoktatási szakképzést, de ezeken a szakokon a hallgatók nem kapnak diplomát. 2012-től a diákok legfeljebb öt szakra adhatják be a jelentkezésüket, az egyetemek és főiskolák azonban csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsgájuk. Az intézmények emellett más követelményekről is dönthetnek. Emellett 2014 őszétől bevezetik a szóbeli felvételit, ami szubjektív mérlegelési lehetőséget ad az intézményeknek. Megszűnik a pozitív diszkrimináció, vagyis a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért már nem lehet többletpontokat kapni. Ehelyett külön keretszámmal támogatnák az érintett csoportokat.

A törvényjavaslatban az is olvasható, hogy az oktatásért felelős miniszternek minden tanévben december végéig kell nyilvánosságra hoznia a következő évi felvételi összes szabályát, ezzel – mutat rá az Eduline.hu –későbbre tolódhat a jelentkezési időszak is, a felvételi tájékoztatót eddig ugyanis legkésőbb december közepén megjelentették. A hallgatók teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában tanulhatnak –a tervezet továbbra is engedi, hogy az önköltségesek közül a legjobban teljesítők bekerülhessenek az államilag finanszírozott helyekre, míg azokat, akik rosszul tanulnak az államilag finanszírozott helyeken, átsorolhatják a fizetős helyekre. Szigorúbb feltételekhez kötnék a diploma megszerzését: ha a képviselők megszavazzák, akkor a hallgatói jogviszony megszűnése után öt évig lehet csak záróvizsgázni. A törvénytervezetben nincs rögzítve, hogy a hallgató a diplomamegszerzését követően hány évig köteles Magyarországon dolgozni. A röghöz kötésre vonatkozó szabályok jelen pillanatban nincsenek a törvénytervezetben. Ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján az államtitkár elmondta, az oktatásirányítás célja az, hogy aki az állam költségén szerez diplomát, az egy meghatározott ideig Magyarországon kamatoztassa tudását. Az ehhez szükséges hallgatói szerződésmintákat az államtitkárság a következő hónapokban elkészíti.

Hoffmann Rózsa szerint aki az állam költségén szerez diplomát, az egy ideig Magyarországon kamatoztassa tudását