Félmillióba került a rendőrségnek egy jogellenes intézkedés

Igazoltatással, jogsértő bilincseléssel és előállítással kezdődött, majd az erőszakoskodó rendőr elítélésével folytatódott az az ügy, amely csütörtökön ért véget: a Győri Ítélőtábla jogerősen félmilliós kártérítést ítélt meg egy járművezetőnek.
Egy autóst még 2011. május 26-án ellenőriztek Tatabányán, és a járművezető az ellenőrzés során azonnal vitatta a szabálysértés tényét, de átadta a jogosítványát és az autó forgalmi engedélyét. A rendőr azonban a személyi igazolványát is kérte, noha arra semmi szükség nem volt, mert a sofőr személyazonosságát a vezetői engedéllyel szabályosan igazolta. Ezt szóvá is tette, amit a rendőr „hepciáskodásként" értékelt. Később – miután az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság segítségével polgári per indult – a bíróságon is a férfi provokatív magatartására hivatkozott.

Az intézkedő rendőr azt is megjegyezte, akár le is lőhetné, amire az ember úgy válaszolt, hogy „tessék, akkor lőjön le". Erre a járőr indulatba jött, az autója csomagtartójához vonszolta a férfit, ott arccal előre rányomta a csomagtartótetőre, ezután rátérdelt a gerincére, és a kezét hátrabilincselte.

A járművezetőt előállították a Tatabányai Rendőrkapitányságra, ám ennek okát nem közölték vele. A férfi többször panaszkodott arra, hogy fáj, zsibbad a keze, így végül orvoshoz vitték, ahol levették a bilincset, amely mély nyomot hagyott a csuklóján. Erről látlelet is készült.

A sértett feljelentése alapján közvádas eljárásban ítélték el az intézkedő rendőrt: hivatali visszaélés és bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette miatt 375 ezer forint pénzbüntetést kapott. Ilyen szankció mellett egyébként továbbra is viselheti az egyenruhát.

A büntetőbíróság megállapította, hogy a rendőrt nem a közérdek, hanem személyes motívum vezette az intézkedés során, egyszerűen meg akarta alázni az autóst. A rendőri eszközöket pedig erre, illetve fájdalom okozására használta fel, azaz visszaélt a hivatali hatalmával. Tehát mind a testi kényszer alkalmazása, mind a bilincselés, mind az előállítás ezzel a jogtalan célzattal történt. Azzal pedig, hogy a rendőr a férfi gerincébe térdelt – aminek semmi köze nem volt még az egyébként jogszerűtlen bilincseléshez sem –, elkövette a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét.

A sértett a jogerős büntetőítélet meghozatalát követően fordult a Helsinki Bizottsághoz, hogy segítsék a rendőrséggel szembeni kártérítési igénye érvényesítésében, s őt Győző Gábor ügyvéd képviselte.

A per során a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a jogvédő szervezet szerint úgy állt az ügyhöz, mintha a felperest ítélték volna el bűncselekményekért, nem pedig a szolgálatában álló rendőrt. A Győri Ítélőtábla azonban az emberi méltóság sérelme mellett megállapította a személyes szabadsághoz való jog, a testi épség és a lelki egészség sérelmét is. Mindezek miatt kötelezte az alperest sajnálkozása kifejezésére, valamint ötszázezer forint kártérítés és kamatai megfizetésére.

Belföld
2016.03.04 19:46

Ajánlott cikkek

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
NOL Piactér