Félmilliárdért leveleztek velünk az alkotmányról
Bár a választásra jogosult 8 millió ember közül csak 920 ezren válaszoltak a kormány alkotmányügyi kérdőívére, a levelezés és az űrlapok feldolgozása így is több mint félmilliárd forintba került – írja a Blikk.
A miniszterelnök szóvivője szerint így is olcsóbb volt az állampolgárok véleményének kikérése, mint ha népszavazást írtak volna ki az új Alkotmányról. - 487 millió forintba került a kérdőívek kiküldése, ami kevesebb mint 10 százaléka egy népszavazás költségeinek - magyarázta a lapnak Szijjártó Péter. Mint elmondta, a visszaérkezett ívek feldolgozására egy diákszövetkezettel szerződtek 6,13 millió forintért.
A politológus szerint viszont bár a levelezés olcsóbb, az egyáltalán nem váltja ki az Alkotmányról szóló népszavazást. - A kérdőíves akciót aktuálpolitikai, kommunikációs célok indokolták, az nem legitimálja az Alkotmányt, össze sem lehet hasonlítani egy népszavazással - mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Szerinte a kérdőív alapján a kormány mondhatta, hogy „megkérdezte" a választókat a készülő Alkotmányról, miközben nem kellett annak a kockázatát vállalnia, hogy az emberek többsége elutasítja az alaptörvényt (a kérdőíven ilyen válaszlehetőség nem is volt - a szerk.), ami egy népszavazáson előfordulhatott volna.
A kormány még február közepén küldött 12 kérdésből álló kérdőívet minden szavazásra jogosult állampolgárnak az új Alkotmánnyal kapcsolatban.
