A másodfokon eljáró bíróság helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányára hivatkozó felmentő ítéletét. Az ügyészség egyebek mellett azzal vádolta Kovács Lajost, hogy a vezérigazgató rábírta a Főtáv igazgatóságát, adják hozzájárulásukat a Csepeli Hőszolgáltató Kft. üzletrészének megvásárlásához, holott a cégnek a vád szerint nem volt engedélye közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére, és érvényes hőszolgáltatási szerződése sem volt a társasházként működő csepeli Rákóczi Liget lakóparkkal.

A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. 2008-ban 180 millió forintért megvásárolta a kft.-t, annak azonban a vád szerint sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A vád szerint a szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a Gyarmati Zoltán másodrendű vádlott által vezetett Csepeli Lakásfejlesztő Zrt.-nek (CSLF) a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezésére, mivel likviditási problémái miatt a zrt. a lakóparkot a vállalt határidőre és műszaki tartalommal nem tudta átadni. Az ügyészség szerint ezzel Kovács Lajos ténylegesen 120 millió forint kárt okozott a Főtáv Zrt.-nek.

A Fővárosi Törvényszék még 2014 februárjában ezzel szemben azt állapította meg, hogy sem a mintegy fél évet előzetes letartóztatásban lévő Kovács Lajos, sem megvádolt társai nem követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. A Főtávnál végeztek hatástanulmányokat, gazdasági számításokat a beruházással kapcsolatban, az igazgatósági ülést szabályszerűen hívták össze, és Kovács Lajos azon az ülésen nem is tett beruházást támogató kijelentéseket. 

Az elsőfokú bíróság kimondta: a bizonyítékok alapján nem felel meg a valóságnak, hogy a volt vezérigazgató megtévesztette volna az igazgatósági tagokat, és - az ügyészség álláspontjával szemben - kár sem érte a Főtávot az ügy miatt.

Az ügyészség másik vádpontja az volt, hogy Kovács Lajos 2007 novemberében indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével, annak ellenére, hogy az adott időszakra már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ezzel a vád szerint a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

A bíróság ezzel szemben arra jutott, hogy Kovács Lajos nem szegte meg gazdálkodási kötelezettségét: jogosult volt a szerződést megkötni, indokolt volt, hogy éppen a IV. kerületben reklámozzanak, megelőzendő, hogy újabb fogyasztók váljanak le a távhőrendszerről.

Ezenfelül azt is felrótták Kovács Lajosnak, hogy 2008 júniusában szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött az ügy másik vádlottjával a Főtáv Zrt. 2007. július és 2008. május közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Főtáv Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni.

A Fővárosi Törvényszék viszont arra jutott, hogy a Főtáv, amely a leválások miatt változtatni akart a kommunikáción, jogosan rendelte meg a tanulmányt, és nem állapítható meg, hogy Kovács Lajos megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét a szerződés aláírásával.