Princz Gábor, a Postabank-ügy elsőrendű vádlottja rövid beszédét azzal kezdte, hogy a gazdasági válsággal összefüggésben „felborulnak azok a fogalmak, amelyekről eddig a bankrendszer működése kapcsán beszéltünk", majd arról szólt, hogy mi fontos egy pénzintézet esetében: hitelképesség, az ügyfelek, a szoftver-hardver rendszer. Princz Gábor beszélt arról is, hogy a Postabank létrehozásának az volt a célja, hogy látványosan nőjenek a lakossági megtakarítások. Hozzátette, a bank számára az ügyfelek voltak a legfontosabbak, és több mint egymillió ügyfele volt a pénzintézetnek. Ezt a vádlott áttörésnek és a bankba vetett bizalom jelének nevezte.

A Postabank működésével kapcsolatban azt mondta, nem olyan volt, mint egy könnyen mozgó motorcsónak, hanem mint egy óriási tankhajó, ahol nem lehetett egyik pillanatról a másikra módosítani az üzletpolitikán. Hangsúlyozta, ez egy óriási felelősség volt, többéves konstrukciókról volt szó, és minden, ami pénzügyi, gazdasági vonatkozású változtatás volt, az a kormányzat, a tulajdonos egyetértésével történt.

A szerdai tárgyaláson két másik vádlottat is meghallgatott a bíróság, akik Princz Gáborhoz hasonlóan ugyancsak felmentésüket kérték.

Princz Gábor és társainak harmadfokú büntetőpere kedden kezdődött a Legfelsőbb Bíróságon. A 12 éve húzódó ügyben azért nyílt lehetőség a harmadfokú eljárásra, mert korábban első fokon felmentették a vádlottakat, majd tavaly a Fővárosi Ítélőtábla ezt a döntést megváltoztatta, és hanyag kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót és három volt banki vezetőt. A táblabíróság két vádlottat jogerősen felmentett, egy vádlott pedig időközben elhunyt, ezért áll négy vádlott a Legfelsőbb Bíróság előtt.

Az ügyészség még 2003-ban benyújtott vádja szerint Princz Gábor, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatója és hat volt vezető beosztású munkatársa 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették. Mindezzel 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el.

A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg, az ügyész kedden 27,5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.

A per jövő héten kedden folytatódik, a negyedrendű vádlott és védőjének meghallgatásával. Az ügyben várhatóan ezt követően szerdán hirdetnek ítéletet.