Sajtónyilatkozatokkal nem befolyásolható a közlekedési hatóság - állítja Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter, aki ezt nem is tartaná helyesnek.

A nemzeti fejlesztési miniszter Tarlós István budapesti főpolgármesternek az Alstom szerelvények engedélyeztetésével kapcsolatos nyilatkozatára reagálva azt mondta: a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökétől azt a tájékoztatást kapta, hogy az Alstom-ügyben született, az engedélyek kiadását elutasító korábbi határozatok pontosan és részletesen rögzítenek minden kritériumot, amit a kérdéses metrókocsik forgalomba helyezhetőségéhez a gyártónak teljesítenie kell.

A miniszter feltételezése szerint erről már tárgyaltak is a főváros és a francia cég vezetői, hiszen szerződéses viszonyban, jogvitában ők állnak egymással. Személyes véleményét hangsúlyozva Fellegi Tamás kiemelte: a metrókocsikat kell megfeleltetni a követelményeknek, nem pedig az utasok védelmét szolgáló követelményeket kell a metrókocsikhoz szabni.

Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy a metrókocsi-vita már már nem a főváros és az Alstom között folyik, hanem a francia cég és a magyar közlekedési hatóság között. Az Alstom és a Nemzeti Közlekedési Hatóság között tartó a vasúthatósági engedélyről szóló "meccsnek" mielőbb el kell dőlnie, ám ez nem a fővároson múlik. A beruházás európai uniós támogatása mindenesetre ezen múlik.

A fővárosi önkormányzat és a francia cég közöttti megállapodást egyetlen kérdés hátráltatja: a hatósági engedély, ám ebben a fővárosnak nincsen szerepe. Tarlós István úgy fogalmazott: "abban nincs megoldás, hogy mi az ördög legyen a hatósági engedéllyel". A főváros nem avatkozik a hatóság munkájába, és nem is minősíti azt - tette hozzá -, de mint mondta, "a nyolc hónapos hallgatáson változtatni kell".

A főpolgármester tárgyalócsapata tizenkét pontos javaslatcsomagot rakott le le a tárgyalóasztalra június végén, amelyből tizenegyet elfogadott az Alstom vezérigazgatója. Az egyetlen vitatott kérdés a korábbi szerződés vis maior pontja. Az említett szerződési klauzula értelmében a forgalomba állításhoz szükséges típusengedély megszerzésének elmulasztása esetén a partnerek nem felelősek az eseményből származó károkért. Az Alstomnak a szerződésmegkötésétől 10-12 hónapja lenne a típusengedély megszerzésére. De az előzmények ismeretében ez is kevésnek bizonyulhat. 

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) korábban lapunknak adott tájékoztatása szerint márciusban egyeztettek utoljára az Alstom képviselőivel. Az előzetes típusengedélyeztetési eljárás folyamatban van, de az Alstom a hiánypótlásra kapott március végi határidő ismételt meghosszabbítását kérte. Az NKH az év végéig adott újabb haladékot.

Az NKH az engedélykérelem visszautasításakor 47 oldalas hibalistát állított össze. A vita fő tárgya azonban kétségtelenül a fékrendszer. A hatályos jogszabályok értelmében az NKH nem adhatja ki a típusengedélyt azokra a szerelvényekre, amelyeket az Alstom saját tervezési filozófiája szerint gyártott fékrendszerrel működtetnének. A francia cég viszont arra hivatkozva, hogy berendezése teljesíti a nemzetközi előírásokban rögzített kritériumokat, nem kíván azon változtatni.

A patthelyzetet könnyűszerrel feloldhatná a hazai előírások újrafogalmazása. Ám úgy látszik erre nem hajlik a közlekedési hatóságot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Holott az egyébként is elavultnak tartott jelenlegi szabályozás módosításával különösebb presztízsveszteség nélkül jöhetnének ki az ügyből.

A főpolgármester próbálkozása érthető:z Alstom-vezér a jövő héten újra Budapestre jön a tárgyalásokat folytatandó. Tarlós István pedig olyannyira bízik a megegyezésben, hogy a jövő csütörtökre rendkívüli közgyűlést hívott össze. A fővárosi képviselők így rögvest áldásukat adhatnák az új kontraktusra, amellyel biztosítható lenne a 2-es metró vészesen elöregedett kocsijainak cseréje, illetve a 4-es metró új szerelvényeinek uniós határidőre történő szállítása.