Fellebbez a rekordbírság ellen a Mal Zrt.
A szankció nemcsak a cég végét jelentené, hanem közvetlenül és közvetve akár 8-9 ezer ember megélhetését sodorná veszélybe az ajkai térségben – nyilatkozta a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában Ruttner György ügyvéd. A büntetési tétel akkora, hogy akár burkolt államosításnak is lehetne nevezni.
Ez az összeg annyira képtelenül nagy, hogy sem a Mol, sem az OTP nem tudná kifizetni. Nem mellesleg ebből a 135 milliárdból meg lehetne oldani a devizahitelesek gondját - hívta fel a figyelmet az esetleges kormányzati szándékra Ruttner.
A regionális környezetvédelmi felügyelőség a kiömlött vörösiszap mennyiségével indokolta a bírság nagyságát és azzal, hogy ilyen kiterjedésű környezeti katasztrófa még nem történt Magyarországon. Több mint 1,8 millió tonnányi veszélyes hulladék kikerülésére alapozták a büntetési tételt, miközben a vörösiszapkatasztrófa következtében „csak” 300-350 ezer tonnányi iszap került ki a tározóból.
A határozatban ennek a 6-7 szerese szerepel, ami teljességgel megalapozatlan – hangsúlyozta Ruttner György. A határozat ellen természetesen fellebbezést nyújtanak be. Amennyiben az nem módosul a Mal Zrt. bírósághoz fordul.
A határozat végrehajtása azt jelenté, hogy a térség, amely elszenvedte az ökológiai katasztrófát, egyben gazdasági katasztrófát is elszenvedne. Közvetlenül a Mal Zrt.-nél 1500, a beszállító cégeknél (hőerőművek, bánya, elektromos művek) pedig mintegy hatezer ember veszítené el a munkáját. Ajkán például megszűnne a hőszolgáltatás, tehát az ügyvéd szerint nagyon sok közvetett hatással kellene számolni.
Ráadásul a büntetést az a Környezetvédelmi Felügyelőség szabta ki, amely a katasztrófa előtt mindent rendben talált, sőt évekkel ezelőtt a tározó létesülésekor ugyanez a hatóság írta elő azoknak a résfalaknak a megépítését, amelyek előidézhették a talajtörést – mondta az ügyvéd. Ennek fényében szerinte különösen furcsa ekkora bírság kiszabása.
Jelen pillanatban sincs pontos kép arról, hogy mi okozta a katasztrófát. Az elsődleges szakértői vélemény szerint talán talajtörés, ami egy geodéziai folyamat, s arról nem tehet a Mal Zrt., hogy alkalmatlan talajra épült a gyár, s az engedélyt még a rendszerváltás előtt állami szervek adták ki – hangsúlyozta Ruttner.
A késedelmi kamat naponta 40 millió is lehet
Ha jogerőre emelkedik, az európai gazdaságtörténet legnagyobb környezetvédelmi bírsága lesz az a 135 milliárd forint, amit az elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Mal Zrt.-re kivetett. Az illetékes tárcák tegnapi sajtótájékoztatóján kiderült: az állam tisztában van vele, hogy a büntetés kifizetése tönkretenné a céget, és - mint elhangzott - a kormánynak nem célja sem az ottani munkavállalók, se a beszállítók, sem pedig a hitelezők ellehetetlenítése.
Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyi államtitkára a bírságot a hulladékgazdálkodási és a környezetvédelmi törvény különböző paragrafusaival indokolta. Szerinte az említett jogszabályok kimondják, hogy akinek a tevékenysége nyomán jelentős környezetkárosítás következik be, arra pénzbüntetést kell kiróni. A bírság méretét a környezetkárosítás súlya és a környezetbe kikerült veszélyes anyag vagy hulladék mennyisége alapján, egy képlet segítségével kell kiszámolni - így jött ki a közép-dunántúli környezetvédelmi hatóságnál a 135,4 milliárd forintos tétel.
Mint emlékezetes, a tavaly október 4.-én történt gátszakadás következtében Ajka-Devecser térségében 10 ember meghalt, nagyjából 1000 hektárnyi termőföld elszennyeződött, három településen jelentős károk keletkeztek a lakóépületekben, 19 falu határa vált szennyezetté, és mintegy 800 ezer köbméternyi szennyezett talajt kellett utólag eltávolítani. Európában még nem volt példa hasonló volumenű környezetszennyezésre.
Illés kifejtette: az elsőfokú határozat kézhez vételét követően az érintett 15 napon belül fellebbezhet, másodfokon a főfelügyelőségnek 30 napja van az elbírálásra. A főfelügyelőség döntését a bíróságon lehet megtámadni. Ha a büntetés jogerőre emelkedik, a késedelmi kamat naponta akár 40 millió forint is lehet.
Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár elmondta: egyértelmű gazdaságpolitikai érdek a cég megmaradása, a termelés folytatása. Az államtitkár célzott rá: nyilvánvaló, hogy a szóban forgó bírságtétel kifizetése ezt nem tenné lehetővé, ugyanakkor egyelőre egy első fokú, nem jogerős bírságkiszabásról van szó. Közben február óta - Szatmáry szavai szerint a tulajdonosok kezdeményezésére - tárgyalások folynak a cég tulajdonosi struktúrájának megváltoztatásáról (ez vélhetően azt jelentené, hogy a részvények egy része állami kézbe kerül). Ha az állam tulajdonossá válik, többféle lehetősége is lesz a felszámolás elkerülésére, a hitel- és működőképesség fenntartására.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a gátszakadás és a vörösiszap-áradat után eddig mintegy 20-25 milliárd forintba került a környezeti károk elhárítása, az újjáépítés költségeivel együtt pedig a számla megközelíti az 50 milliárd forintot.
