A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a keddi kollektív munkaügyi vita eredménytelenségét látva úgy döntött: sztrájkbizottságot alakít. A VTDSZSZ Szövetségi Tanácsa szerint parttalanná vált a bértárgyalás, érdemi előrelépés nem történik. A BKV menedzsmentje továbbra is ragaszkodik a korábban ajánlott 2%-os alapbéremeléshez, illetve a tavalyi mértékű - havi 5000 Ft és év végi 36000 Ft - Erzsébet utalványok összegéből képzett éves cafeteria juttatáshoz.

A szakszervezeteket sem ez, sem az a meglehetősen halvány ígéret nem tette elégedetté, hogy később még, esetleg lehetséges emelés. Hiszen ennek sem a mértékét, sem időpontját nem tudta megmondani a BKV vezetés. A szakszervezetek viszont legalább ugyanakkora béremelést szeretnének, mint amennyit a MÁV, Volán dolgozói kapnak.

Így nem maradt más, mint a sztrájk. Ennek előkészítésére sztrájkbizottságot hoznak létre, ez határozza majd meg a sztrájk kezdő időpontját és hosszát. Mivel a hatályos törvények együttműködésre kötelezik a feleket sztrájk idejére is, valamint meghatározzák az elégséges szolgáltatás mértékét - BKV Zrt. esetében közigazgatási határon belül 66%, közigazgatási határon kívül 50%-, ezért Gulyás Attila a VTDSZSZ elnöke egy a munkáltató szakértőiből, illetve a szakszervezeti képviselőkből álló munkacsoport felállítását a sztrájk-menetrendekeről.

Betelt a pohár az Egységes Közlekedési Szakszervezetnél is (EKSZ). Az érdekképviselet több hatóságnál is feljelentetést tett több feltételezett szabálytalanság és törvénytelenség miatt. A szakszervezet olyan régi problémákra, munkavédelmi szabálytalanságokra hívják fel a hatóságok figyelmét, amelyeket a cégvezetés nem ismer el, de ha továbbra sem változtat rajta, nemcsak a járművezetők, hanem akár az utasok életét is veszélyezteti.

A szakszervezet megelégelte azt a szélmalomharcot, amelyet az utóbbi időben a BKV vezetésével kell vívnia minden probléma felvetésekor, s úgy döntött nem hallgat el súlyos szabálytalanságokat, sőt törvénytelenségeket csak azért, hogy ne legyen szálka a cégvezetés szemében - indokolja lépésüket Nemes Gábor, az EKSZ elnöke.

Hatósági vizsgálatot kértek az első ajtós felszállási rend miatt, amelyet mindenféle előzetes hatásvizsgálat nélkül vezettek be. A szabadságok és a pihenőnapok törvénytelen kiadási gyakorlata miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Főosztályának Munkaügyi Ellenőrzési Osztályán jelentették fel a cégvezetést.

Az érdekképviselet bizonyítani tudja, hogy a BKV vezetése esetenként azt a látszatot kelti, mintha az alkalmazottak külön kérésére ütemezné a törvényileg megszabottnál későbbre az előző évről megmaradt szabadnapok kiadását. De panaszt tettek a BKV-nál bevett büntetési gyakorlat ellen is, amelyet a főnökség kisebb munkahelyi vétség esetén alkalmaz. A felfüggesztett büntetésre hivatkozva ugyanis a „figyelmeztetett" dolgozót akár egy évvel a vétség elkövetése után más munkakörbe helyezhetik, ahol csökkenhet a fizetése, például azért, mert elesik a műszakpótléktól. A bértárgyalások szakszervezeteket megosztó, diszkriminatív módja miatt pedig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak.

A szakszervezet a hatósági ellenőrzésektől azt reméli, hogy a vizsgálatok – és esetleges szankciók – hatására módosít a jelenlegi rossz gyakorlatokon a BKV. Ha pedig sztrájk lesz, akkor az EKSZ természetesen csatlakozik a tiltakozókhoz.