Büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Greenpeace, miután a zöldszervezet arra az álláspontra jutott, hogy a kishantosi biogazdaság által használt állami földterületek újraosztása felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A feljelentés alapját az adja, hogy miután a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) tavalyi pályázatán az eddigi bérlő – a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. – egyetlen parcellát sem kapott a meghirdetett 452 hektáros területből, a Greenpeace számításai szerint már az idén legalább 21 millió forintos kár éri a magyar államot.

Mint ismert, a nonprofit szervezet az egykori mezőfalvi állami gazdaság területéből kihasított 452 hektáros szántóföldön – állami földek bérbevételével – 1992-ben kezdte meg a biogazdálkodást. A mára ökológiai mintagazdasággá avanzsált kft. – amely a keletkező nyereséget teljes egészében visszaforgatja a kutatásokra és a biogazdálkodók továbbképzésére – az eltelt két évtizedben bebizonyította, hogy szántóföldi méretekben is lehet szintetikus vegyszerek és műtrágyák használata nélkül jövedelmező gazdálkodást folytatni.

Nyírán Gergely, a Greenpeace által felkért jogi szakértő közölte, a kishantosi biogazdaság az elmúlt négy évben évi 21 millió forintos kiegészítő – úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatást – kapott az Európai Uniótól, ám az ötéves támogatási ciklus utolsó esztendejében, 2014-ben elvileg már mások használják a kishantosi földeket. A támogatás felvételének azonban szigorú feltételei vannak (ezeknek a tavalyi földhaszonbérlet-pályázaton nyertes 8 gazdálkodó közül egyik sem felel meg), ráadásul csak akkor jár ez a pénz, ha a földterület az ötéves ciklus végéig ugyanazon használó kezében egyben marad.

Nyírán Kristóf elmondta, a Greenpeace által megjelölt 21,7 millió forintos kár csak az AKG-támogatás elvesztéséből adódik, ám hosszú távon ennél jóval nagyobb veszteség érheti a magyar államot. Jáger János igazságügyi szakértő szerint a kishantosi biogazdaság által használt földek piaci értéke legalább másfélszer nagyobb a környékbeli, hagyományos vegyszeres gazdálkodással művelt termőföldek értékénél. Hozzátette: a rendkívül szigorú uniós előírások miatt a biogazdálkodás akárcsak átmeneti szüneteltetése, sőt akár egyetlen vegyszeres kezelés is két évtized munkáját tenné tönkre. Jáger János szerint téves az az álláspont, hogy a tulajdonos állam azt tesz a földjeivel, amit csak akar, és annak adja bérbe, akinek csak akarja. "A termőföld közvagyon, amelynek hasznosítását számos jogszabály korlátozza, ám ezeket az NFA figyelmen kívül hagyta: az átlagnál jóval értékesebb közvagyont olyanokra bízta, akik nem képesek ennek a kiemelt értéknek a megőrzésére és gyarapítására" – tette hozzá a szakértő.

Kishantoson tavaly november óta tart az ex lex állapot. Az NFA-pályázat nyertesei hiába próbálták meg birtokba venni az állami földeket, a Greenpeace és más civil szervezetek aktivistái ezt megakadályozták. Jelenleg a nonprofit kft. van birtokon belül, a földhasználati nyilvántartásban azonban az új bérlők szerepelnek. Ebből következően egyik fél sem jogosult a földalapú támogatások felvételére, mivel ahhoz csak a nyilvántartásba vett tényleges földhasználók juthatnak hozzá.

A kishantosi biogazdaság ügyében az elmúlt hónapokban számos jogi eljárás indult. Így például a nonprofit szervezet és az új bérlők is birtokvédelmi eljárást kezdeményeztek, ezek közül öt nyertes pályázó kérelmét már elutasították, a többi ügyben még nem született döntés. A kft. polgári pert is indított, amelyben a pályázati eljárás és az új bérlőkkel kötött haszonbérleti szerződések érvénytelenítését kérte a bíróságtól. Az ügyben jelentést készített az állampolgári jogok biztosa, aki szerint "nem világos, hogy az NFA a pályázatok elbírálásánál miként érvényesítette a kft. közhasznú tevékenysége kapcsán a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiát – amelyekhez való illeszkedés a pályázat feltétele volt".

Ács Sándorné, a nonprofit kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, néhány héten belül eldől, hogy 22 év után parlagon maradnak-e a kishantosi földek. Szerinte akár ez az abszurd helyzet is kialakulhat, hiszen a különböző jogi eljárások lezárultáig nem adhatják át a földeket sem az NFA-nak, sem az új bérlőknek, ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben óriási kockázatot vállalna a kft., ha megindítaná a több tízmillió forintos kiadással járó tavaszi munkákat.

SAVE-KISHANTOS-2-Copyright-Somogyi-Toth-Peter-Greenpeace, Kishantos légi fotó