Mit nyelt le a CET? Feljelentést tesz az ÁSZ
Az Állami Számvevőszék elvégezte a Budapest Főváros Önkormányzat költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzése, a költségvetés-tervezés és a zárszámadás-készítés folyamatában kialakított belső kontrollok működésének 2011. évi ellenőrzését. Az ellenőrzéssel összefüggésben a számvevők által feltárt tények megalapozzák bűncselekmény elkövetésének gyanúját - tudatta közleményében az ÁSZ.
Az ellenőrzés alapján a Közraktárak Projekt PPP konstrukcióban történő megvalósítása kapcsán feltárt tények megalapozzák bűncselekmény elkövetésének gyanúját, amelynek megállapítása esetére az Állami Számvevőszékről szóló törvény az illetékes hatóság haladéktalan megkeresését írja elő.
Erre tekintettel az Állami Számvevőszék Jogi osztálya különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon.
Az elmúlt napokban egyébként újabb ütésváltás zajlott le a CET kivitelezői, beruházója és a Fővárosi Önkormányzat között.
A sort a CET kivitelezői kezdték. A WHB Építő Kft. kezdetekben megtisztelő és izgalmas kihívásnak tartotta a az esztétikai, építészeti, s kivitelezési szempontból is rangos Duna-parti CET kereskedelmi és kulturális központ megépítését. Alapos előkészítés után csaknem húsz alvállalkozóval kezdte meg a munkálatokat olyan gazdasági környezetben, mely támogatta a PPP formában megvalósuló beruházásokat. Időközben a PPP-programok támogatottsága megszűnt.
A munkálatokat senki által sem kifogásolt minőségben használatba vételre alkalmas szinten elkészítették, ám a létesítmény átadás-átvétele tőlük független okokból mindmáig nem történt meg. Ennek hiányában a beruházó - akinek a projekt finanszírozásához szükséges forrás bankhitel formájában rendelkezésre áll - nem fizette ki a kivitelezőt, aki pedig alvállalkozóinak nem képes átutalni az őket a munkájuk alapján megillető összeget. Így a WHB Építő Kft. és alvállalkozói is ellehetetlenültek, ami több mint hatszáz szakembert és annak családját érinti. Az alvállalkozók egy részét a csőd fenyegeti.
A WHB Építő Kft. munkadíja 1,5 millió euró lenne, amelyhez 1,3 millió euró jóteljesítési garancia járul. A WHB Építő Kft. korábban neki időarányosan kifizetett összegből valamennyi alvállalkozó addig elvégzett munkáját szabályosan kifizette. De amióta nem jut a pénzéhez, az alvállalkozóit sem tudja kifizetni.
A sort a CET beruházója, a Porto Investment folytatta. Állításuk szerint a CET elkészült. A Duna-parti, üvegbálnára emlékeztető épület készültsége az összes hátráltató körülmény ellenére is elérte a 100%-ot, kulcsrakészen várja további sorsát. A CET beruházói és kivitelezői nem bizonygatják tovább, hogy kötelezettségeiket szerződésszerűen és szakszerűen végezték, hiszen a ház kész, a tények most már önmagukért beszélnek.
A fejlesztő Porto Investment álláspontja szerint az ehhez szükséges döntések zöme a tulajdonos, Fővárosi Önkormányzat kezében van. A Fővárosi Közgyűlés 31 bérlemény pályáztatási eljárásának elindítását hagyta jóvá a június 22-én és a műszaki-átadás átvétel első bejárását is kitűzték július 14-re.
De a Főváros még sok mindennel adós. Így például az árvízvédelmi fővédvonal áthelyezése, a Fővám téri forgalomba-helyezési eljárás, hozzájárulás az összes bérlői terület kiépítésének megkezdéséhez.
A Fővárosi Önkormányzat válasza se késlekedett sokáig. Közleményükben örömüknek adtak hangot, hogy az önkormányzat háromnegyed éves küzdelmének köszönhetően kulcsrakész állapotba került az épület, de azért felhívták a figyelmet, hogy a CET eredeti átadási határideje 2010 augusztusa volt. Ehhez képest majd’ egy éves késésben van a projekt. Bízunk benne, hogy a Porto teljesíteni tudja mindazon szerződéses kötelezettségeit, amelyek az épület átadás-átvétel megkezdésének előfeltételei. A főváros mindemellett bízik abban, hogy a Porto végre kifizeti a létesítmény megvalósításában résztvevő valamennyi vállalkozót.
Az ÁSz bejelentésére reagálva a főváros is bejelentette: ők is feljelentést tettek CET-ügyben. Az Állami Számvevőszék feljelentése csak megerősítette Budapest jelenlegi vezetését a lépés helyességében. A főváros azonban pillanatnyilag azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy a fejlesztőt rászorítsa az épület jó minőségű, minél korábbi átadására.
A beruházó viszont értetlenül áll az esmények előtt. A Porto jórészt hitelből valósította meg a projektet, így vele szemben aligha állhat fenn a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen a fejlesztő nem kezel önkormányzati vagyont.
A fejlesztő egyébként felajánlotta együttműködését az Állami Számvevőszéknek, de az nem élt vele, ezzel szemben közvetlenül alvállalkozóit kereste meg.
De számos tévedés szerepel a fejelsztésről Tarlós Isván főpolgármester által szerdán kiadott Fehér Könyvben is.
A CET projekt esetében alkalmazott MPP (tévesen PPP-nek nevezett) konstrukció keretében a Főváros egyetlen forint közpénz elköltése és vagyonátruházás nélkül válhat a 8,5 milliárd forintos értékű új, a beruházó által megvalósított kiváló minőségű ingatlan tulajdonosává.
A projekt fővárosi bírálata - miszerint a 8,5 milliárdos beruházásért 31 milliárdot fizet a beruházónak – “megfeledkezik” arról, hogy ez 25 éven keresztül történik, és az összeg tartalmazza az üzemeltetés, karbantartás és felújítás teljes, valamint a hitel törlesztésének költségét is, ezen kívül arról, hogy a CET által generált bevételekből és nem közpénzből fizeti mindezt az Önkormányzat.
A bérletezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva a fejlesztő felhívja a figyelmet, hogy 2010 ősze óta éppen a Főváros gátolta folyamatosan a helyiségek bérbeadását, a piaci viszonyokhoz képest mérhetetlenül lassú, körülményes adminisztratív eljárásával ellehetetlenítve azt. Példaként említhető a bevezetésre javasolt, több mint szakmaiatlan bánatpénz intézménye, amelyet három hónapos „gondolkodás” után, a beruházó heves tiltakozása miatt a Főváros elvetett.
