Kalmár Tamás szerinte szabálytalan elbocsátása miatt perelte be egykori munkaadóját. A BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetőjét ugyanis azonnali hatállyal elbocsátották, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) a Vizoviczki-ügyben bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel meggyanúsította.

Az első fokú bíróság szerint Kalmár kirúgása szabálytalan volt. A bíró ez ügyben osztotta az ezredes védőjének, Arató Györgynek az álláspontját, és rámutatott, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) kifogástalan életvitel vizsgálatáról szóló jelentésére alapozták, ami viszont nem tartalmazott mást, mint a Kalmár letartóztatását elrendelő bírói döntést és az ezredes két felettesének általánosságokat tartalmazó véleményét a főosztályvezetői tevékenységéről.

A bíróság – Arató akkori közlése szerint – élesen bírálta a rendőrséget és a védelmi szolgálatot, amiért egy, már Kalmár letartóztatása után keletkezett vizsgálati anyagra alapozva bocsátották el az ezredest. Szakértők szerint a szabályos és kívánatos eljárás az lett volna, ha a gyanúsításkor felfüggesztik Kalmár szolgálati viszonyát és felfüggesztve tartják egészen a jogerős bírósági ítéletig.

Ez esetben az ügy jogerős lezárásáig Kalmár a rendőrség állományában maradt volna. Ha felmentik, utólag kamatostól kifizetik az elmaradt járandóságait, ellenkező esetben pedig egyszerűen megszüntetik a szolgálati viszonyát a már jogerős ítéletre hivatkozva.

A másodfokon eljáró bírság döntése is erre hajaz. Arató szerint azonban az első fokon védence számára kedvező döntéssel zárult pert másodfokon nem függeszthette volna fel a törvényszék. Arató megfellebbezi a döntést, így azt, hogy a fellebbviteli eljárásban jogszerű volt-e az eljárás felfüggesztése, a Fővárosi Ítélőtáblának kell majd eldöntenie.