Mint 2007 óta minden évben, 2012-ben is szélsőjobboldali ellentüntetők próbálták megzavarni az évente megrendezett Budapest Pride felvonulást. Az esemény az Alkotmány utcában ért véget, a résztvevők a Bajcsy-Zsilinszky út - Nyugati tér irányában hagyhatták el a helyszínt. Egy kb. 8-10 főből álló, fekete ruhát és szélsőjobboldali jelképeket viselő csoport tagjai a kordonon kívül "Mocskos buzik!" skandálása közben a távozókat inzultálták, volt akit megrúgtak, megütöttek, másnak a ruháját rángatták, lufiját lyukasztották ki. A rendőrség a helyszínen két személyt igazoltatott, majd előállított, akik még a rendőrségi intézkedés közben is folyamatosan buziztak - írta közleményében a Háttér Társaság.

A rendőrség az eset kapcsán hosszas nyomozást folytatott, tucatnyi rendőrt és a támadásokat személyesen megtapasztaló személyt hallgattak ki, majd az ügyészség a két személyt riadalmat keltő, kihívóan közösségellenes magatartás tanúsításával, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével vádolta meg. Bár a bántalmazás ténye nem volt kétséges, azt a nyomozás nem tudta megállapítani, hogy azt a csoport tagjai közül pontosan ki követte el. A bíróság 2015. november 12-én meghozott, nemrégiben kézbesített ítéletében az egyik vádlottat bűnösnek mondta ki, a másikat viszont felmentette, mivel az ő esetében nem volt megállapítható, hogy ő is a csoport tagja volt-e, vagy csak később csatlakozott vádlottársához.

A bíróság - nem jogerős - ítéletében elvi éllel szögezte le: "a véleménynyilvánítás szabadsága - amelyet az Alaptörvény és más törvények is valóban biztosítanak - nem korlátlan. A korlátját elsősorban a másik ember szuverenitása, szabadsága, biztonsága, biztonságérzete képezi. (...) Önmagában a gyűlölködés, a sértő kifejezések használata, a felvonulókétól eltérő, egységes ruházat, vagyis a spontán ellendemonstráción való részvétel még nem alapozná meg a bűncselekmény megállapíthatóságát, azonban a fenyegetőzés, vagy más félelemkeltő cselekmény már alkalmas arra, hogy a résztvevőkben félelmet keltsen, amely kimeríti a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesetét."

"Üdvözöljük, hogy a bíróság újabb ítéletében mondta ki, hogy a Pride ellen fellépő erőszakos ellentüntetők nem véleménynyilvánítási jogukkal élnek, hanem gyűlölet-bűncselekményeket valósítanak meg" - mondta Dombos Tamás, a sértettek képviseletét ellátó Háttér Társaság jogi programjának munkatársa. "Sajnálatos ugyanakkor, hogy annak ellenére, hogy az egész támadássorozat a rendőrség szeme láttára zajlott le, mégis a 8-10 fős csoportnak csupán egyetlen tagját sikerült eljárás alá vonni, és bár a vádlottak meggyanúsításra még a támadás napján sor került, több mint három évet kellett várni az elsőfokú bírósági ítélet meghozására. Bízunk benne, hogy a bírósági ítélet nyomán a rendőrség is nagyobb magabiztossággal lép fel a jogsértő ellentüntetőkkel szemben."