Felértékelődik a szocreál?
A nemzeti erőforrási miniszter múlt héten kihirdetett rendelete szerint – a jogszabály a Magyar Közlöny idei 99. számában olvasható – műemléki jelentőségű területté vált egyebek mellett a múlt század elején épített Wekerle-telep, Miskolc belvárosa és az avasi pincesor, Jánoshalma és Decs község településmagja. Emellett lakó- és középületek sora – például a budapesti Veres Pálné Gimnázium, a Józsefvárosi, illetve a Kelenföldi pályaudvar, a Nemzeti Lovarda – került a műemlékek közé.
Számos kastély és kúria, uradalmi épület, illetve egyházi célokat szolgáló építmény, de még temető műemléki védettségéről is rendelkeztek. Ugyanakkor történeti jelentőségű kertté minősítették többek között a Margitszigetet, a kaposvári Rippl-Rónai-villához tartozó ingatlanokat, valamint a Somogy megyei Lad községben található Hoyos Miksa-kastély kertjét.
Ipartörténeti jelentősége miatt részesül műemléki védelemben a magas-bakonyi vasútvonal több szakasza. A szakminiszter ugyancsak műemlékké nyilvánította az egykor MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzem – eredetileg Istvántelki Főműhely – nevet viselő gyárterületen álló, s mára igen lepusztult állapotban levő műhelyeket és víztornyokat. Ugyancsak e körbe került a MÁV Északi Járműjavító Kőbányai úti épületegyüttese.
Úgy tűnik, felértékelődnek a múlt század második felében, tehát a pártállam idején emelt épületek is. Az „építészeti értékeinek megőrzése” érdekében a szakminiszter műemlékké nyilvánította ugyanis az 1952-ben felavatott újpesti Állami Áruházat; az leginkább a hasonló című propagandafilm alapján vált ismertté. Az épület – amelynek esztétikai értékei vitathatók – funkciója egyébként nem változott: ma is kereskedelmi célokat szolgál.
Egy 1951 és 1955 között emelt dunaújvárosi kikötőépület most ugyancsak műemlékké vált. Eredetileg a Magyar Dolgozók Pártja – vagyis az akkori kommunista párt – Borsod megyei szervezetének székhelyeként szolgált az az 1952-ben felavatott, s mára védendő építészeti értékké vált szocreál épület is, ami 1980 óta a Hermann Ottó Múzeumnak ad otthont.
A Somogy megyei Kutason – a település leginkább a kastélyszállójáról ismert – a németek által felrobbantott református templom helyén a múlt század negyvenes éveinek végén emeltek egy szocreál stílusú épületet, ami szintén műemlékké vált
